NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

tak. bár népszámlálásonként más és más szabályozás vonatkozhatott az összeírásukra. A 2001. évi népszámlálás jelentős előrelépést hozott az intézetek fenntartói és az intézeti épületek adatainak összegyűjtésével. Az adatfelvétel fejlődését az élet kényszerítette ki: az intézeti háztartások működtetésében az állam szerepvállalása az 1980-as, 1990-es években fokozatosan csökkent, az intézeti háztartások feladat szerinti összetétele jelentősen megváltozott, ezzel együtt a korábbi központi nyilvántartások nagyrészt megszűntek. A felvételi tematika kényszerű kibővülése páratlan elemzési lehetőséget biztosít a társadalom egy speciális rétegének, az intézeti háztartásban élők életkörülményeinek vizsgálatára. Ezúttal nemcsak a sajátos életkori, iskolázottsági, egészségi állapotbeli és egyéb jellemző szerint hasonló helyzetben lévő személyek adatainak együttes vizsgálatára lesz lehetőség, hanem ki lehet térni azokra komfortossági, egészségi ellátási, oktatási és egyéb jellemzőkre is, amiket az intézetben élők számára a közösségi épületben biztosítanak, illetve az adatok értékelésébe be lehet vonni - természetesen a népszámlálás adta szűkös lehetőségek mellett - az intézményt működtető szervezet legfontosabb jellemzőit is. Az intézeti háztartásokról kitöltött két kérdőív - intézeti kérdőív és az intézeti épületek kérdőíve - egyben megalapoznak egy statisztikai célú intézeti háztartási regisztert is, amelynek karbantartása az országos statisztikai adatgyűjtési program (OSAP) keretében folyamatosan megtörténhet. A népszámlálás adatközlései teljesítik ki. zárják le a népszámlálási folyamatot. A széles nyilvánosság és a szakmai közvélemény ennek alapján ítéli meg a népszámlálás sikerességét. A korábbi népszámlálások adatközléseiben nemcsak a társadalom, a gazdaság állapota és fejlődése vizsgálható, hanem az aktuális népszámlálás korának társadalmi, gazdasági jellemzői is érzékelhetők. A népszámlálási kérdőívek kérdéseiből és az adatközlésekből is érzékelhető, hogy az 1949. évi népszámlálás a háborús károk felmérésére és az ország gazdasági helyzetére, ezen belül is elsősorban a népességi helyzetre és a mezőgazdaság állapotára fókuszált. Az 1960. évi népszámlálás egyik központi témája a mezőgazdaság kollektivizálása volt. Az 1970. évi népszámlálás az „új gazdasági mechanizmus" néven elhíresült gazdaságpolitika jegyében indult. Az 1980. évi népszámlálás közléseiben a népesség átrétegződésének kérdései hatottak jelentősen az adatok közzétételének irányára. A népszámlálás az egyetlen olyan társadalomstatisztikai felvétel, amely országosan egységesen, egy időpontra vonatkozóan településszintű, vagy annál kisebb területi egységek adatai-