NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Mihályffy László: A népszámláláson alapuló reprezentatív megfigyelések lehetőségei

szigorú szabályok vonatkoznak, akkor mi a helyzet a lakosság reprezentatív statisztikai megfigyelésével, amely a népszámláláson alapul. Magyarországon a statisztikai adatgyűjtések kereteit jelenleg - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: adatvédelmi törvény); és - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: statisztikai törvény) határozza meg. Az adatvédelmi törvény meghatározza a személyes és a különleges adatok fogalmát, a statisztikai törvény pedig leszögezi, hogy statisztikai adatot vagy adatszolgáltatási kötelezettség előírásával, vagy pedig önkéntes adatszolgáltatás alapján lehet gyűjteni. Ezen túlmenően természetes személy személyes adatának gyűjtésére vonatkozóan kötelezettséget csak törvényben lehet előírni, különleges adatokat pedig - nemzetiségi, etnikai hovatartozás, vallás, politikai vélemény, egészségi állapot, szexuális élet, büntetett előélet - vagy önkéntes adatszolgáltatás alapján és írásos nyilatkozattal, vagy pedig - az utolsó három kategória esetén - törvény rendelkezése alapján lehet gyűjteni. A KSH-nak a lakosság körében végzett reprezentatív statisztikai megfigyelései általában önkéntes adatszolgáltatáson alapulnak. Ez alól kivétel a két egymás utáni népszámlálás között végrehajtott mikrocenzus, amelyet rendszerint törvény ír elő. A továbbiakban az önkéntes adatszolgáltatással kapcsolatos jogszabályokat vesszük szemügyre, megjegyezve, hogy a KSH adatgyűjtéseiben különleges adatokra irányuló kérdések viszonylag ritkán fordulnak elő. Személyes adatok önkéntes adatszolgáltatáson alapuló gyűjtésekor a statisztikai törvény nem tiltja név és lakcím használatát, viszont rendelkezik arról, hogy ezeket az adatokat - bizonyos kivételes esetektől eltekintve - a statisztikai feldolgozás befejezése után, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül törölni kell. A letörölt nevet és címet egy mesterségesen kialakított, egyedi rekordazonosítóval kell helyettesíteni, amelyből a név és a cím nem rekonstruálható (anonimizálás). Rendelkezik a statisztikai törvény arról is, hogy az érintett személy hozzájárulása nélkül tilos olyan adatot nyilvánosságra hozni, amelynek alapján a személy azonosítható (pl. egy kis településen egyetlen személy folytat valamely foglalkozást, annak kódja azonosíthatja a személyt). A jelenlegi ELAR-felvételekről elmondható, hogy a nevek és a címek használatát minimálisra szorították. A múlt évben végrehajtott időmérleg-felvétel és a háztartási költségvetési felvétel kérdőívén nem szerepel név és cím, ezért az összeírónál lennie kell egy címlistának, 177