NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Mihályffy László: A népszámláláson alapuló reprezentatív megfigyelések lehetőségei

tályok módszerét javasoltuk (G. Nicolini, 1999). Bár ennek számos előnye van, és ezt számításokkal is illusztráltuk, nagy települések esetén a módszer meglehetősen merev, tendenciaszerűen már minden négy-ötezer lakosú települést külön rétegként határoz meg. Célszerű ezért viszszatérni a jelenlegi gyakorlathoz, vagyis a réteghatárok előzetes kijelöléséhez, azzal a módosítással, hogy a nagyságkategóriák a népességnek közel azonos hányadát képviseljék. A következő táblázat a jelenlegi, valamint a javasolt új kategóriahatárok egybevetését tartalmazza (az öszszehasonlíthatóság érdekében az utóbbiakat is a lakónépesség számával határoztuk meg). Települések nagyságkategóriái a lakónépesség száma szerint (2000. január 1-jei állapot) Sorszám Jelenlegi kategóriá c Javasolt új kategóriá ( Sorszám kategóriahatárok (fő) települések lakónépesség kategóriahatárok (fő) települések lakónépesség Sorszám kategóriahatárok (fő) száma kategóriahatárok (fő) száma 1. -499 1 033 283 653 -1 214 1 919 1 003 218 2. 500-999 688 501 587 1 215-2 376 585 1 004 887 3. 1 000-1 999 657 945 664 2 377-4 353 320 1 003 983 4. 2 000-4 999 483 1 448 999 4 354-9 182 161 1 002 245 5. 5 000-9 999 138 959 069 9 183-17 816 78 993 484 6. 10 000-14 999 48 587 111 17 817-32 169 42 1 007 243 7. 15 000-19 999 28 490 266 32 170-63 337 21 956 499 8. 20 000-49 999 39 1 123 878 63 338-85 877 14 1 023 488 9. 50 000-203 648 20 1 891 445 85 878-125 941 9 950 793 10. Budapest^ 1 1 811 552 125 942-203 648 7 1 097 384 Budapest kerületei önállóan szerepelnek. Bizonyos esetekben hasznos lenne az említettek mellett további rétegképző változókat, illetve rétegeket is definiálni. Egyes felvételekben bizonyos, a vizsgálat tárgyának szempontjából fontos csoportok tagjai rendszerint rossz válaszadók, így a ténylegesen összeírt minta nem megfelelően reprezentálja őket. Célszerű lenne ilyen csoportok esetén magasabb kiválasztási arányt alkalmazni. A kanadai munkaerő-felmérés (Labour Force Survey, LFS) példája azt mutatja, hogy népszámlálási információk birtokában - elsősorban nagy városokban - földrajzilag azonosíthatók olyan területek, amelyeken bizonyos csoportok, társadalmi rétegek tagjai az átlagosnál nagyobb gyakorisággal fordulnak elő (magas jövedelműek rétege, lakótelepek lakónak a rétege stb.). A városrészek ilyen módon való rétegzését többváltozós statisztikai módszerekkel lehet megvalósítani. 170