NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

hogy az újságírók a népszámlálás kapcsán a különlegességekre, az esetenkénti nem pozitív jelenségekre koncentráltak, az olvasók figyelmét ugyanis főleg az ilyen jellegű írások keltik fel. A népszámlálásról sok cikket, híranyagot sikerült összegyűjteni, melyet a KSH Népszámlálási főosztályának munkatársai feldolgozták, elemezték. (Természetesen az összegyűjtött anyag közel sem tekinthető teljesnek.) Az országos írott sajtóban megjelent és a vizsgálatba bevont kb. 320 cikk több mint kétharmada 2000 decemberében és 2001 januárjában, februárjában jelent meg. A cikkek 61 százalékát a négy országos napilap, továbbá a Heti Világgazdaság, a budapesti Metró, valamint a bulvársajtót reprezentáló Blikk közölte. A cikkek többsége egy- vagy kéthasábos volt, viszonylag ritkán jelentek meg fél- vagy egész oldalas elemzések, híradások. A vizsgált híranyag döntő többségének (80 százalék) szakmai színvonala jó, illetve kiváló volt. 10 százalékot sem érte el azoknak a cikkeknek az aránya, amelyek a népszámlálásról félreérthető információt közöltek. Az országos írott sajtóban 2000-ben megjelent közléseket általában a tényszerűség jellemezte, de 2001 elején egyre gyakrabban jelentek meg pontatlanságokat, félremagyarázásokat tartalmazó cikkek. Ez legerőteljesebben éppen 2001 februárjában jelentkezett, akkor, amikor a tényszerű tájékoztatásra leginkább szükség lett volna. Szerencsére azonban ez mégsem okozott jóvátehetetlen problémát, mert a számtalan helytálló, a tényeket hűen közvetítő cikk, riport megfelelően semlegesíthette, vagy maga a „vétkes" helyesbítette magát a következő, népszámlálással foglalkozó írásában. A cikkek közel egyharmadában vagy népszámlálási szakértők nyilatkoztak, vagy a szerző rájuk hivatkozva tájékoztatták a lakosságot. Ez az arány a helyi sajtóban még magasabb volt. A szakértők döntő többsége a KSH munkatársai közül került ki, ez biztosította a korrekt tájékoztatást. A feldolgozás egyik legnehezebb feladata a cikkek hangvételének megítélése volt. Az egyértelmű eseteket leszámítva a megítélésébe kétségtelenül vegyülhettek szubjektív elemek is, olykor egy-egy cikk akár más elbírálást is kaphatott volna. Ez azonban összességében nem befolyásolja érdemben a cikkek hangvételének a megítélését. A cikkek kétharmada semleges hangvételű volt, különösebb kommentár nélkül tudósított a népszámlálás egy-egy eseményéről. A megjelent híradások egynegyede kifejezetten pozitívan 164