NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

oldásokkal és figyelemmel a népszámlálási érdekekre - a témával. Ez a műsor főleg a vidéki rádióhallgatók körében szolgálta a népszámlálási propagandát. A Magyar Rádió Tudományos Ismeretterjesztő Szerkesztősége 1989 decemberében és 1990 januárjában heti rendszerességgel készített 10 perces interjúkat a népszámlálás szakembereivel és külső szakértőkkel, amelyek szerdánként a 22 órai krónikaműsor után voltak hallhatók. A sajtótájékoztató mindig a népszámlálások propagandakampányának egyik legfontosabb eseménye volt. A KSH ezt a fórumot használta arra, hogy mozgósítsa az írott és elektronikus sajtót, és ellássa az újságírókat megfelelő információval. A korábbi népszámlálásokkal ellentétben az 1990. évi népszámlálást beharangozó sajtótájékoztatón a meghívott 80 tömegkommunikációs szervezetből (újságok, rádió- és televíziószerkesztőségek) alig 20 újságíró vett részt. A megjelentek számára egységcsomag készült, amelyben minden olyan, népszámlálással kapcsolatos információs anyag helyet kapott, amelyet a résztvevők tájékoztató munkájukhoz felhasználhattak. A sajtótájékoztató anyagát a KSH területi igazgatóságainak vezetői is megkapták. Kaptak tájékoztató anyagot a regionális televízió- és rádiószerkesztőségek is. c) Sajtóvisszhang A nyomtatott és az elektronikus médiában egyaránt megjelentek, illetve elhangzottak támogató és kritikát megfogalmazó írások, riportok, műsorok. A kritikai jellegű cikkek főleg az országos lapokban jelentek meg, a regionális, megyei lapokban arányuk elenyésző volt. A támogató jellegű cikkek főleg két esemény - a sajtótájékoztató és a népszámlálás kezdő napjai - köré csoportosultak. Feltűnő, hogy 1990. január közepe után jelentősen csökkent a támogató jellegű írások aránya, az országos lapok szinte kizárólag kritikai jellegű írásokat közöltek. A regionális sajtó ekkor is toleránsabb volt, jobban figyelembe vette a népszámlálás érdekeit. A kritikai jellegű írások főleg a népszámlálásra fordított költségek nagyságát, a népszámlálás végrehajtásának néhány elemét bírálták, és egy-két esetben magának a népszámlálásnak a szükségességét is kétségbe vonták. Kifogásolták a hajléktalanok összeírási módszereit, valamint a számlálóbiztosoknak adott címjegyzék pontatlanságát, és egyes kérdések esetében felvetették azok személyiségi jogokat sértő jellegét is. A lakossági vélemények, reakciók formálásában a televízió szerepe sokkal meghatározóbb volt. mint a rádióé. A televízióban elhangzott, a népszámlálást érintő információkra min148