NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

rülhetett sor, mint korábban. A televízió elterjedésével - különösen az 1970. és az 1980. évi népszámlálásnál - kibővült a tájékoztatást szolgáló technikai eszközök köre, mind általánosabbá vált az egyre korszerűbb tömegkommunikációs eszközök használata, ami szintén nagyban segítette a tájékoztató munkát. Az országos és a helyi sajtó, a televízió és a rádió az összeírás megkezdése előtt részletes tájékoztatást adott a népszámlálás céljáról, jelentőségéről, az összeírás technikai munkáiról és a lakosság teendőiről. Nagy segítséget jelentett az is, hogy az összeírás időtartama alatt folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a népszámlálás folyamatáról. A propagandához szükséges nyomtatványokkal, plakátokkal továbbra is a KSH látta el a tanácsi apparátust. A helyi tanácsi szervek feladata volt, hogy az adatfelvételt közvetlenül megelőző időszakban a rendelkezésre álló valamennyi lehetőséget felhasználva - hangos híradó, tanácsülés, falugyűlés stb. - tájékoztassák a lakosságot a népszámlálás jelentőségéről, a helyi sajátosságokról, valamint a számlálóbiztos várható látogatásáról. 2. Az 1990. évi népszámláláshoz kapcsolódó kommunikáció a) Előzetes intézkedések Az 1990. évi népszámlálásnak már a korai előkészítő szakaszában nyilvánvaló volt, hogy a népszámlálást nehéz belpolitikai légkörben kell végrehajtani. Az életkörülmények negatív változása előrevetítette a lakosság együttműködési készségének a romlását, a politikai instabilitás pedig a népszámlálást végrehajtó tanácsi apparátus elbizonytalanodását okozta. Ez utóbbi mindenképpen hatással volt a népszámlálás lebonyolítására is. Ezen túl a költségvetés pozíciójának romlása miatt késett a végleges állásfoglalás is a teljes körű népszámlálás végrehajtásáról. A várható nehézségek miatt viszonylag korán, már 1988 késő őszén elkészült egy részletes propagandaterv, amelyet a KSH elnöke - kisebb módosításokkal - jóváhagyott. Némi bizonytalanságot követően - amikoris felvetődött, hogy a teljes körű népszámlálást mikrocenzussal kellene helyettesíteni - 1989 júniusában végleges döntés született a teljes körű népszámlálásról. Ezt megelőzően azonban néhány alapvető döntést meg kellett hozni: - dönteni kellett népszámlálás grafikai jelképéről, szimbólumáról, s azt a lakosság körében is ismertté kellett tenni; - a népszámlálás szervezői a Statisztikai Szemle szerkesztőségénél tematikus szám megjelentetését kezdeményezték, amelynek anyaga hozzáférhető volt mind az érdeklődő újságírók, mind a KSH részéről a sajtóban nyilatkozók számára egyaránt; 146