NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások kommunikációja

állam racionális célokra költi-e. Ezek a kérdések a korábbi népszámlálásoknál is felmerültek, azonban közel sem olyan intenzitással, mint a 2001. évi népszámlálás kapcsán. Ez arra ösztönözte népszámlálás előkészítőit és végrehajtóit, hogy a népszámlálás kommunikációjával kapcsolatos teendők a szakmai előkészítéssel közel azonos súlyt kapjanak. A 2001. évi népszámlálás kommunikációja egy erre szakosodott vállalkozás közreműködésével, az eszközök széles körét bevetve, a korszakra jellemző kommunikációs módszereket és technikákat alkalmazva, a KSH szakmai és kommunikációs részlegeinek részvételével valósult meg. Ez a kommunikációs tevékenység - a hatásvizsgálatok tanulsága szerint - sikeres volt, jól szolgálta a 2001. évi népszámlálás eredményes végrehajtását. 1. A népszámlálások kommunikációja a kezdetektől 1980-ig Minden összeírás sikeres lebonyolításának - elsősorban az adatok megbízhatósága érdekében igen fontos feltétele, hogy az adatszolgáltató tájékoztatva legyen az adatgyűjtés céljáról, az adatfelhasználás módjáról, az adatgyűjtő személy hivatalos mivoltáról, továbbá a népesség minden rétege tisztában legyen a népszámlálás jelentőségével, nemzetközi és hazai hagyományaival. A népszámlálások esetében az adatgyűjtés széles körű tudatosítás a népszámlálás sikerének egyik előfeltétele. A lakosságot megfelelő, jól szervezett kommunikációval kell meggyőzni többek között arról hogy az adatok kezelése személytelen, a személyenkénti adatok titkosak. A népszámlálással kapcsolatos kommunikációs tevékenység lényege, hogy az adatfelvételi időszak kezdetére a lakosság megismerje és megértse a népszámlálás fontosságát - lehetőség szerint a kérdéskörét is biztosítva ezzel a vonakodás nélküli, valós adatokat adó adatszolgáltatást. A tapasztalatok szerint az összeírásról történő tájékoztatás, a kommunikáció mindig hasznos volt, nagyban hozzájárult az összeírásoknál felmerülő nehézségek leküzdéséhez. Az első népszámlálásoknál az összeírás elfogadtatása is nehézségekbe ütközött, és a későbbi évtizedekben is jelentkeztek olyan kérdések, kérdéscsoportok, amelyek szükségességét célszerű volt a lakosság körében tudatosítani. A tájékoztatás, illetve a kommunikáció jelentőségeivel a népszámlálás vezetői, illetve szervezői mindenkor tisztában voltak, felhasználták az adott korban meglévő tájékoztatási formákat, fokozatosan eljutva a legősibb módszerektől a rendelkezésre álló legmodernebb propagandaeszközökig. 143