NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései

A következőkben — közel sem a teljesség igényével - néhány olyan témát sorolunk fel, amelyeket e kiadványsorozat keretében - akár külön kötetben, akár több témát összefogva egy közös kiadványba - közölnénk: — a népesség területi elhelyezkedése, az állandó és ideiglenes vándorlás iránya, mértéke, következményei, az erre ható demográfiai tényezők; — termékenységi vizsgálat eredményei; — az iskolai végzettség alakulása Magyarországon; — a nemzetiségek helyzete, vallási térkép Magyarországról; — a foglalkoztatottság alakulása 1980-2001 között, a foglalkozási szerkezet változása az 1990-es években — a munkaviszonyban nem lévő felnőtt lakosság vizsgálata; — a munkanélküliek helyezte; — a napi ingázás mértékének alakulása, az ingázók társadalmi-foglalkozási összetétele; — a mezőgazdaság szerepe a foglalkoztatásban; — a társadalom rétegszerkezete, az aktív és nem aktív népesség rétegződése; — az aktív keresők és tanulók közlekedési szokásai; — a fogyatékosok helyzete; — a többoldalúan hátrányos helyzetben lévő rétegek nagysága, összetétele; — lakásmobilitás, lakásminőség, lakótelepek helyzete; — 15 éven aluli gyermekek helyzete; — az intézetekben élők helyzete; — az ifjúság helyzete; — az időskorú népesség helyzete; — a nők helyzete; — az értelmiség élet- és munkakörülményei; — a család helyzete és funkcióinak alakulása; — élettársi kapcsolatban élők helyzete; — az üdülőkörzetek népességének társadalmi-foglalkozási összetétele; — a gazdaságilag elmaradott, hátrányos helyzetű térségek népessége, lakásállománya; — Budapest és a nagyobb városok agglomerációjának népessége, lakásállománya; — a magyar és néhány más ország népszámlálási adatainak összehasonlító elemzése. Várhatóan egy-egy kötet több. egymással összefüggő téma elemzését és táblázatos anyagát is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy a népszámlálási apparátus e sokrétű témák elemzését egyedül nem képes elvégezni, ezért be kell vonni KSH-n belüli és külső szakértőket (pl. Népességtudományi Kutató Intézet, különböző szociológiai intézetek, egyetemek statisztikai és szociológiai tanszé118