NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései
Visszatekintő adatok közzététele A népszámlálási adatközlés egyik legfontosabb célja a visszatekintő adatok mind részletesebb publikálása A korábbi népszámlálásoknál a visszatekintő adatok az adott téma-, illetve területi kötetekben jelentek meg. Előnye ennek a megoldásnak, hogy a visszatekintő adatok szervesen illeszkednek a témába, illetve a területi adatközlésbe. A népszámlálási adatközlés során a visszatekintő adatok összeállításának mindig jellemzője volt, hogy a népszámlálási apparátus igyekezett úgy összeállítani ezeket az adatsorokat, hogy megfeleljen az aktuális népszámlálás fogalmainak, figyelembe véve a területi változásokat. Ez a módszer az ún. hosszú idősorok vonatkozásában (pl. ha az adott témának az adatait 1870-től számítjuk) okoz nagyobb nehézséget. Vannak témák (pl. társadalmi-foglalkozási adatok) amelyek esetében ezt az átszámítást nem. vagy csak igen nagy munkaráfordítással lehet elvégezni. Viszont néhány alapvető demográfiai ismérv (pl. kor, nem) vonatkozásában ez nem okoz nehézséget. A visszatekintő adatok összeállítását alapvetően megkönnyíti, hogy az utóbbi három népszámlálás (1970, 1980, 1990) adatai számítógépes adathordozón rendelkezésre állnak, így egyedülálló lehetőség kínálkozik arra, hogy település szintig lebontva számos témában visszatekintő adatokat közöljünk. Különösen fontosak az 1980. és 1990. évi népszámlálás adatai, amelynek segítségével a 2001. évi népszámlálás adataival együtt nyomon követhetjük az elmúlt húsz évben történt társadalmi változásokat, adatokat közölhetünk már a rendszerváltozás előtt megindult, az 1980-as évtizedre jellemző változásokról. A visszatekintő adatok közlésekor tehát megkülönböztethetjük az ún. hosszú idősorokat, amelyek főleg országos és megyei adatközlésekben szerepelhetnek, és az ún. rövid idősorokat (1970-től), melyeket a számítógép segítségével településszintig közölhetünk. A visszatekintő adatok közlését elsősorban a népszámlálási apparátusnak kell elvégezni, mert ott áll a rendelkezésre az a módszertani ismeret, amely az ilyen típusú publikációhoz elengedhetetlen, valamint csak a KSH informatikai részlegén van meg az a számítógépes kapacitás, amely az elmúlt három népszámlálás adatállományát mozgatni tudja. Az 1960-as évektől a népszámlálások között mikrocenzusokat hajtottak végre. A mikrocenzusok adatai - visszatekintő adatként - soha nem jelentek meg a népszámlálási publi113