NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései

nálva a kiadványok színes grafikonokat, és címeket tartalmazzanak, külső megjelenésük legyen figyelemfelkeltő; - a kötetek tartalmazzanak részletes módszertani és fogalmi magyarázatot, hogy a felhasználók megismerhessék az adatok tartalmát; - a kiadványok között legyenek olyanok, amelyek szöveges értékelést is tartalmaznak; ezek szerkezete kövesse azokat az új megoldásokat, amelyeket az ezredforduló körüli KSH-kiadványok tartalmaznak (pl. egyes fejezetek előtt rövid összefoglalás, az ún. ,,boksz"-os megoldás alkalmazása); - az egyes témakötetek ne csak a népszámlálási hagyományokat, hanem az adott téma szempontjából a tudományos kutatások által feltárt eredményeket is vegyék figyelembe; - a számítógépes adathordozón publikált adatok gyors, könnyen kezelhető lekérdező programmal legyenek ellátva, figyelembe véve az adatvédelmi szempontokat. A népszámlálási költségvetés korlátai, valamint a számítógépes feldolgozás fejlődőben levő módszerei felvetik azt a kérdést, hogy milyen mértékű legyen az ún. nyilvános publikáció tartalma, terjedelme. A korábbi népszámlálásoknál, különösen a kézi feldolgozás korszakában, a nyilvános kiadványok tartalmazták az összes olyan adatot, amit a kézi, illetve a kezdetleges gépi feldolgozás lehetővé tett. A feldolgozott népszámlálási adattömeg és a nyilvános kiadványok adattartalma tehát többé-kevésbé megegyezett. A gépi technika fejlődésével a népszámlálási adatbázisokban egyre több olyan „lehetőség" maradt, melyeket a nyilvános kiadványok nem tartalmaztak. Ezeket a 2001. évi népszámlálási adatok nyilvánosságra hozásánál figyelembe kell venni. A publikációs tervnek tehát azzal is foglalkoznia kell, hogy a nyilvános kiadványokban nem szereplő adatokat milyen formában lehet a felhasználókhoz eljuttatni. Figyelembe kell venni, hogy a társadalomtudomány müvelésére fordítható pénzeszközök rendkívül szűkösek, ezért a kutatóműhelyek arra törekszenek, hogy az adatfelvételek költségeit megtakarítva ún. másodlagos feldolgozásra alkalmas adatállományokhoz jussanak. Vélhetően ilyen adatállománynak tekintik a 2001. évi népszámlálás adatbázisát is. A mindenkori népszámlálási adatfelvételek nagyobb lakossági támogatottságának elérése érdekében a lakosságot és a szakmai közvéleményt tájékoztatni kell a népszámlálás eredményeiről, a megjelent kötetekről, kiadványokról, a meg nem jelent információkhoz való hozzájutás lehetőségeiről. Konferenciákat, tájékoztatókat kell szervezni egy-egy fontosabb népszámlálási kiadvány (vagy kiadványsorozat) megjelentetése alkalmából. Neves kutatókat, szakértőket kell meghívni, hogy a megjelent népszámlálási adatok fontosságát értékeljék, jelezzék, hogy milyen módon segítik munkájukat a nyilvánosságra hozott információk. 1 1 1