NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései

Az 1980. évi népszámlálást követően az adatközlés többségét a területi adatok tették ki. Ez az összes oldalszám 69 százaléka volt, szemben az 1960. évi 62 százalékkal (ez utóbbi szöveges elemzéssel együtt, anélkül az kb. 56 százalékos volt). Ezen belül jelentős, megyénként eltérő terjedelmet jelent a községsoros adatok közzététele. A század első felének népszámlálásainál a területi adatközlés alapvető bontása a településsor volt, hiszen egy adott település szempontjából a területi adatok így hasznosulnak a legjobban. Szakmai szempontból vitatható viszont az 1980. évi népszámlálás kötetsorozatában, nagy terjedelemben megjelent összevont városi, községi adatok közzététele. Kérdéses, hogy az összevont, nem nevesített városi, illetve községi kombinációs táblák iránt mekkora a valós igény, az ilyen adatok miképpen értékelhetők és mennyire hasznosulnak. 1990-től ez a közlési forma — legalábbis ilyen nagy terjedelemben - elmaradt. A népszámlálásokhoz kötődő egyéb kiadványok megjelentetése A népszámlálási publikációkra hagyományosan jellemző volt, hogy - a rendelkezésre álló munkaerő függvényében - folyamatosan jelentek meg a korábbi népszámlálások által felvett, korábban nem közölt adatok (pl. az 1941. évi népszámlálás néhány alapvető kötete az 1980-as évtizedben jelent meg). Megjelentek továbbá olyan kötetek is, amelyek a régi népszámlálások azon adatait tartalmazták, amelyek iránt megfelelő érdeklődés mutatkozott. Ezek közé főleg a nemzetiséggel, az anyanyelvvel és a vallással kapcsolatos információk tartoznak. A KSH Népszámlálási főosztályán folyik a helységnévtárak, helységnévkönyvek összeállítása is. Ennek keretében az aktuális adatokat tartalmazó kiadványok mellett a főosztály megyénként külön kötetben - megjelentette az ún. történeti helységnévtárt. Előremutató kezdeményezés volt, hogy összefoglaló munkák jelenjenek meg a régi népszámlálások történetéről, dokumentumairól, a végrehajtás egyes mozzanatairól. Erről két nagy jelentőségű kötetsorozat („Az 1869-1980. évi népszámlálások története és jellemzői" és „A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi, 1869-1998") jelent meg, amelyeket a későbbi korok kutatói akár népszámlálási kézikönyvekként is használhatnak. Az 1990-es évtizedben a népszámlálási kötetsorozatban napvilágot látott néhány olyan kiadvány, amely nem népszámlálási adatokat tartalmazott, hanem olyan adatforrást használt fel, amely valamilyen formában kötődött a népszámlálások hagyományos tematikájához. Ilyen volt 107