NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)
Czibulka Zoltán - dr. Lakatos Miklós: A népszámlálások adatközlései
adott időszak településfejlesztési koncepciója. Az 1960. évi népszámlálás kiadványaiban nagy szerepet kapott az adatok járási szintű közlése. A következő két népszámlálás idején a közigazgatási rendszer egyes elemeinek megítélésében jelentős szemléletbeli változás következett be. Felértékelődött a városok, valamint a vonzáskörzetek szerepe, elhalványult a járások korábban oly meghatározó jelentősége. Bizonyos mértékig ehhez igazodott e két népszámlálások publikációs rendszere is. Nagy terjedelemben jelentek meg településsoros adatok, az 1980. évi népszámlálás adataiból a községi, illetve városi adatokat tartalmazó külön kötet is megjelent, valamint szintén önálló kiadvány foglalkozott a megyeszékhelyek adatainak a bemutatásával, a naponta ingázókról pedig - amely tipikusan területi probléma - részletes, területi adatokat is tartalmazó témakötet jelent meg, ugyanakkor a járási szintű összesített adatok mennyisége csökkent. Az 1990. évi népszámlálás területi adatainak közzététele követte az 1980. évi népszámlálásnál kialakult elveket. A megyei kötetek akkor is adattár jellegűek voltak, a kapcsolódó szöveges elemzést a KSH területi igazgatóságai jelentették meg. A nem megyeszékhely megyei jogú városokról (Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron) külön kötet készült. A magyar közigazgatási rendszer alapja évszázadok óta a megye, ezért a népszámlálások területi adatait a KSH alapvetően megyénkénti részletezésben, 1960-tól megyénként külön kötetben jelentette meg. Az ezt megelőző népszámlálásokról községsoros adatokat jelentettek meg, amelyeket járási és a megyei összesítő adatsorok egészítettek ki. Ez a módszer nem tette lehetővé megyénkénti kombinációs táblák közlését. A megyei adatok közlésének terjedelmét a mindenkori közigazgatási rendszer határozta meg. Ha az államigazgatás megyei szintre centralizál és a fejlesztési források fő elosztói a megyék. akkor a megyék az adatok minél részletesebb megismerésében érdekeltek. A decentralizáció, azaz a városok és a községek önállósulása, a megyék szerepének csökkenése viszont átalakíthatja, sőt át is alakítja a népszámlálási adatközlések szerkezetét. Már 1945 előtt is felmerült - főleg a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala részéről -, hogy a mindenkori népszámlálások legkisebb területi jellegű egységének, a számlálókörzeteknek az adatait hasznosítsák. Erre azonban csak az 1970. évi népszámlálást követően került először sor. Az egyes településeken belüli tervezési, fejlesztési és területrendezési munkák segítése a KSH megjelentette a számlálókörzetek adatait. A kötetek megyénként, azon belül településenként tartalmazták a népszámlálás legfontosabb demográfiai, foglalkozási, háztartás- és 103