NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

Az intézeti épületíveken és az intézeti kérdőíven is fel kellett tüntetni az intézetben élő személyek számát. A kérdőívekre bejegyzett személyszám több esetben nem egyezett az ugyanahhoz az azonosítóhoz tartozó épületívekre bejegyzett, vagy eltért a ténylegesen összeírt személyek együttes számától. Ez azt jelenti, hogy az intézetben, ezen belül az intézeti épületekben összeírt személyek tényleges száma nem egyezik a intézetről kitöltött kérdőívekre felvezetett személyszámmal. A javítás a személyi állományban lévő, ugyanahhoz az azonosítóhoz tartozó személyrekordok leszámolásával egyszerűen elvégezhető. Irodalom Szűcs Zoltán: A népszámlálások háztartás- és családfogalmainak változásai. Statisztikai Szemle. 1990. április-május. 325-349. old. Szűcs Zoltán: A kettős lakcímbejelentés hatása a háztartás- és családstruktúrára. Statisztikai Szemle. 1992. október, 820- 833. old. Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok számbavétele a népszámlálások gyakorlatában. In: A magyar népszámlálások előkészítése és publikációi 1869-1990, III. kötet. (Szerk.: dr. Kepecs József) KSH. Bp„ 1995. 145-169. old. Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási hely értelmezése az intézeti háztartásokban élők körében. Népszámlálás az ezredfordulón 2. (Szerk.: dr. Kepecs József) KSH. Bp„ 1999. 89-113. old. Tamásy József dr.: A család és a háztartás fogalma, összefüggései és az 1960. évi népszámlálás család- és háztartásfelvételének alapelvei. Demográfia. 1960. évi 2. szám, 192-213. old. Thirring Lajos dr.: A magyar népszámlálások családi és háztartási kérdései s adatfeldolgozásai. Demográfia. 1958. évi 2-3. szám, 289-299. old. 101