NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Pálházy László: A helységnévtárak felhasználása a népszámlálási adatok értelmezése során

a Vas megyei Kemenessömjén és Kemenesmihályfa az 1941. évi népszámlálás előtt (1939-ben) Sömjénmihályfa néven egyesült, majd 1941-1949 között (1946-ban) szétvált, 1980 és 1990 között (1981-ben) ismét egyesült, végül 1990 után (1993-ban) megint szétvált). A járások adatai a járások megszűntetésével az adat-összehasonlítások során elvesz­tették jelentőségüket (az országos adatok összeállításánál játszott, a munkát egyszerűsítő szere­pükre már utaltunk). Korábbi évek adatai összehasonlításánál szükséges lehet az egyes járások területének időbeli változását figyelembe venni, amihez a helységnévtárak használata nélkülöz­hetetlen, ezúttal azonban a járások közötti községcsatolások bemutatásától teijedeimi okokból el kell tekintenünk. A községek, városok egyenkénti adatai összehasonlításánál, tekintettel a kisebb szá­mokra, fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy azok azonos területre vonatkozzanak. A teljes községet érintő változások közül azokkal, amelyek a mai városok adatait is érintik, a fen­tiekben már foglalkoztunk. Az egyes népszámlálások között végbement községegyesítések számáról az 5. sz. tábla megfelelő része ad tájékoztatást. A korábbi népszámlálások községi adatainak a maiakkal való összehasonlításakor figyelembe veendő egyesített községek számát megyénként a 9. sz. táblázat tartalmazza. A jelenleg városhoz tartozó községekkel szemben, ahol csak az egyesítések 87%-a je­lentette két-három község egyesítését, a napjainkban is községi jogállású egyesített községek 99%-a, 380-ból 377 volt ilyen. Öt község egyesült 1890 és 1900 között Zala megyében: a ké­sőbb Becsvölgyéhez csatolt Barabásszeg, Gerátszeg, Kereseszeg, Majosfa és Vörösszeg, továb­bá mindössze két esetben fordult elő, hogy 4 községet egyesítettek (szintén Zala megyében, 1920 és 1930 között Pusztaszentpéter, Zalamindszent és Zalapataka Zalalövővel egyesült, illet­ve 1970 és 1980 között Baranya megyében Orfühöz került Bános, Mecsekszakái és Tekeres). A városokat érintő községalakulások kapcsán már szó volt arról, hogy azoknak mintegy fele érinti a városok adatait, a másik fele azonban az egyenkénti adatok összehasonlítása során teszi szükségessé a helységnévtárak használatát. Ugyanott történt említés arról, hogy a község­alakulásoknak csak mintegy hetede sorolható az egyesítés megszűnése kategóriába, azonban ezeknél sem biztos, hogy a korábbival azonos községhatárok mentén történt meg a szétválás. A helységnévtárak általában jól használhatóak abban az esetben, ha olyan településrészekből, külterületekből alakult az új község, amelyek a népszámlálási adatokban is elegendő részlete­80

Next

/
Oldalképek
Tartalom