NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Előszó

- a statisztikai adatok védelmének nemzetközi szabályozása, módszertani kérdései, - a korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél, azok problémái, - az utóellenőrzés alkalmazásának lehetőségei a népszámlálásnál, - mezőgazdasági összeírások Magyarországon 1895 és 2000 között, - a népszámlálás és az általános mezőgazdasági összeírás adatainak együttes kezelése - foglalkoztatás, munkanélküliség a munkaügyi statisztikában a 90-es években; az összehasonlíthatóság lehetőségei a népszámlálási adatokkal; ezek módszertani kérdései. A közölt tanulmányok - csakúgy, mint az első és a második kötetben szereplők - ismertetik a korábbi magyar népszámlálásoknak az elemzett témákra vonatkozó gyakorlatát, az ENSZ-ajánlás és a magyar népszámlálási gyakorlat kapcsolatát, az esetleges különbségeket, javaslatot tesznek a következő népszámlálás során a kérdés vizsgálatához vagy kezeléséhez alkalmazható módszerekre. Ennek során számos módszertani, fogalmi és jogi kérdés vetődik fel, amelyek megoldása, tisztázása a jövő feladata. Az előzőekben felsorolt témakörökben készült tanulmányok közös jellemzői teljesen megegyeznek az első és második kötetben megadott megállapításokkal, vagyis - a vizsgált témakört tudományos igénnyel közelítik meg, - a vonatkozó tárgykörben a korábbi hazai népszámlálások gyakorlata főbb jellemzőinek áttekintésével és azok tapasztalatainak felhasználásával újszerű szempontok felvetésére és azok megfelelő gyakorlati megoldását szolgáló javaslatok kifejtésére helyezik a hangsúlyt, ezzel is hozzájárulva az ezredforduló körüli népszámlálás programjának kialakításához, - felhívják a figyelmet a jogszabályi rendezést, esetleg a Központi Statisztikai Hivatalon belüli, illetve külső szervekkel történő egyeztetést igénylő problémákra, - szem előtt tartják a magyar népszámlálások hagyományos ismérveinél a hosszabb időszakra visszatekintő adatsorok, adatkombinációk biztosításának lehetőségét, - figyelembe veszik a 2000 körüli világnépszámlálásról szóló, az ENSZ-nek az EGBrégióra vonatkozó ajánlásait, megteremtve ezzel a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során a más országok adataival való összehasonlíthatóság lehetőségét. Tanulmánykötetünk remélhetőleg hasznosan járul hozzá a 2001. évi népszámlálást előkészítő kutatómunkához, a felhasználók igényeinek minél teljesebb kielégítéséhez. A kötetben vázolt témák könnyebb áttekinthetősége érdekében az „Előszó"-t követően - részben a lektori véleményekre támaszkodva - rövid összefoglalót adunk a tanulmányokban foglaltakról. 7