NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Pálházy László: A helységnévtárak felhasználása a népszámlálási adatok értelmezése során

népszámlálások 63 vármegyéjéből és 24 törvényhatósági jogú városából teljes egészében csupán 10 vármegyét (Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-SoltKiskun, Somogy, Tolna és Veszprém) és 11 tjv.-t (Budapest, Baja, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom egy része, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár) vehetünk figyelembe, 24 vármegyénél - attól függően, hogy mi jelent kevesebb számolást - vagy az elcsatolt, vagy az ittmaradt járási és községi adatokat is számításba kell vennünk. Az 1920. és 1930. évi népszámlálások területe csak annyiban különbözik a mai területtől, hogy az utóbbi az ún. pozsonyi hídfő három községével (Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár) kisebb. A második világháború alatt átmenetileg megnagyobbodott országterületen az 1941. évi népszámlálás az ún. közigazgatási kirendeltségekkel együtt 44 vármegyét és 21 tjv.-t írt össze, ebből a mai területen van 13 vármegye és 12 tjv. teljes egészében (a fentieken kívül még Csanád, Arad és Torontál, Sopron és Szabolcs vm., ill. Miskolc tjv.), 15 vármegye csak részben. Szemléltetésképpen az 1910. és az 1941. évi adatok átszámításakor figyelembe veendő városok, járások és községek számát az 1. és 2. táblázat foglalja össze, ezek és az ezektől csak kismértékben eltérő többi népszámlálás érintett városainak, járásainak és községeinek konkrét megnevezésére a megfelelő helységnévtárak használata szükséges. A következő táblázatból látható, hogy az első világháború előtti országos adatokkal való összehasonlításkor 10 megyei, 63 járási és városi, valamint 715 teljes községet érintő területi adatot kell figyelembe venni. A 715 községi adat feldolgozása helyett jelentős munkamegtakarítást érhetünk el - csak 410 adattal kell számolnunk -, ha annál a 18 járásnál, amelyiknél az elcsatolt községek száma kevesebb, mint a Magyarországon maradiaké, az utóbbiak összegét az elcsatolt községek összegének a járási táblából való levonásával számítjuk ki. A külterületi adatokkal kapcsolatos problémákra a későbbiekben még visszatérünk. Az 1941. évi adatokkal való összehasonlítás az 1910. évihez képest természetszerűleg kevesebb számítást tesz szükségessé, amint az az 1. és 2. számú táblázatokból is kiviláglik. Ennek magyarázata az, hogy a II. világháború alatt sem változott a trianoni határhoz képest az osztrák-magyar határ és a román-magyar határ déli része. A második világháború előtti országos adatokkal való összehasonlításkor 13 megyei, 62 járási és városi, valamint 465 teljes községet érintő területi adatot kell figyelembe venni. A 465 községi adat feldolgozása helyett 1910-hez képest még jelentősebb munkamegtakarítást érhetünk el - csak 178 adattal kell számolnunk ha annál a 17 járásnál, amelyiknél az elcsatolt községek száma kevesebb, mint a Magyarorszá-