NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

tokát is közzé tesz, amelyek az elmúlt időszakban történt közigazgatás-szervezeti átalakulás kapcsán kialakult új formációkról tudósítanak (pl. 1992-1994 között a köztársasági megbízottak működését meghatározó régiók, vagy 1992 óta a köijegyzőségek jegyzéke, 1996-tól a kisebbségi önkormányzatok jegyzéke). 3.2. A történeti statisztikai helységnévtár sorozat A korábban tárgyalt helytörténeti lexikonkutatásoknak időigényessége, nehezen összefogható és irányítható, szerteágazó volta miatt az egész országot felölelő befejezése egyelőre nem biztosítható. Mégis, a már említett törzskönyvi helységnévanyag és helységnévkutatás eredményeinek országos szintű közreadása sürgető feladat. Emellett a tudományos szempont mellett a településszintű elméleti és gyakorlati közigazgatási és statisztikai feladatmegoldás elősegítéséhez is szükséges volt egy olyan hiánypótló jellegű névtárra, amely történeti áttekintésben jeleníti meg hazánk városainak és községeinek főbb közigazgatási, statisztikai adatait, ugyanakkor összegyűjti a teljes magyar élő és lehetőség szerint elérhető múltbeli helységnévállományt. Ez utóbbi jelentőségét az adja, hogy a történelem során fontos szerepet betöltött, de később elpusztult/külterületté vált helységek neveit ma már gyakran se helységnév, se utcanév, de emléktábla sem őrzi. A történeti statisztikai helységnévtárak sorozata minden kötetében a mai Magyarország egy-egy megyéjét vizsgálja, s annak újkori településeit sorra véve tárgyalja azokat meghatározott szempontok és témakörök szerint, történeti távlatokban. A törzskönyvi iratanyagok mellett elsősorban a helységnévtárakból, valamint népszámlálási forrásokból merít, de a községnevek fejlődése, esetenként a település közigazgatási története tekintetében történeti forráskiadványokra, levéltári dokumentumokra is támaszkodik. Ugyanakkor minden kötet tartalmaz egy, a megye kialakulását, közigazgatási, településhálózati rendszerének a változásait érintő fejezetet, amely több esetben is a helytörténeti monográfiákra jellemző adattartalommal bír. A legfontosabb részt kitevő adattár helységenként az alábbi pontokban csoportosítja a tudnivalókat: - névváltozatok a község első írásos említésétől napjainkig, beleértve a nemzetiségi elnevezéseket, ideiglenes neveket is; - a községek, városok külterületeinek elnevezése számos időmetszetben; - a mai megye területén létezett elpusztult, beolvadt, de valamikor önálló falvak (városok!) megnevezése, különös tekintettel a történelmi értékű helynevekre (amennyiben 65