NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

A már említett 1902-es évi kötet az első, amelyben sor került a külterületi népesség részletezésére. Ezt követően ez az adat több kiadásban is előfordul, s 1973 után állandóvá válik. Ebben a témakörben igen érdekes megoldást alkalmaz az 1926-os helységnévtár. Az 1902-es kiadás kapcsán már bemutattam, hogy ott miként hívták fel a figyelmet az időközben beállott változásokra. Az 1926. évi kötet összeállításakor azonban már (több mint) hat év telt el az utolsó népszámlálás óta. Ez idő alatt a külterületek vonatkozásában számos változás állt elő, ami felvetette a kérdést, hogy a megváltozott nevű, vagy megszűnt lakotthelyek neve és népességszáma miként kerüljön be az összesítésbe. Az előszóban utalás olvasható, hogy e probléma áthidalására az általános részben az 1920-as külterületi névállomány kerül felhasználásra a népességadatok mellett, a betűrendes rész azonban az 1926-os neveket használja. Már az 1900., 1902., 1907. évi hivatalos helységnévtárakban is jól nyomon követhető az 1898-1912 között lezajlott helységnévrendezés folyamata. Az 1913. évi kiadás pedig az első hivatalos közrebocsátása az ország teljes törzskönyvezett községnévállományának. (A már említett Árva, Liptó, Hunyad és Fogaras vármegyét 1920-ban elcsatolták, így ezek törzskönyvezése soha nem történt meg.) Későbbi kötetekben is előfordul az a megoldás, amit a törzskönyvezett nevek nyomon követésének a megkönnyítésére alkalmaztak: az összetett helyneveknél (márpedig a helységnévrendezés egyik gyakori megoldása volt a mellékszóval való megkülönböztetés) a címnek vett törzsszó mellett felsorolásra került a törzsszót felhasználó összes összetett névalak. 1944-ben ruszin nyelvű bevezető és magyarázatok is bekerültek a kötetbe (a múlt századi helységnévtáraknál párhuzamos nyelvként előfordult a német). Amellett, hogy jelentették, ha a település visszacsatolt területen feküdt, a függelék névlistát adott a kárpátaljai városok, községek és külterületek magyar és idegen neveiről. További kiegészítés tartalmazza az elcsatolt helységek közigazgatási beosztását. Részletes tudósítást kapunk az anyakönyvi hivatalok kirendeltségeiről, ahol az ún. párhuzamos anyakönyveket vezették. Ennek főként az alföldi tanyás települési rendszerben volt nagy jelentősége, ahol a közigazgatási elmaradottság felszámolására tett próbálkozásokat jelzi az ilyen formáció. Az 1950-es években, a tanyaközpontok, az új községek kialakításakor az önállósodás kristályosodási pontjaként vettek részt a településszerkezet korszerűsítési folyamatában ezek az intézmények. Jól példázza ezt Szeged város esete, ahol B), C), F), H) jelű köz62