NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Kígyósi Attila: Helységnévtárakról a népszámlálás kapcsán

során minden települési önkormányzathoz eljuttatták egyeztetésre a helységnévtárba kerülő, az adott helységre vonatkozó adatokat, melyek hitelességét, vagy megváltozását jogszabály által elrendelt kérdőíven kellett igazolnia. 1997-től az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban kötelező adatgyűjtésként szerepel az az évente egyszer kiküldött kérdőív (OSAP 1728), amely minden településről egységesen gyűjt információkat az alábbi kérdésekben: - helységen belül egyéb belterület, városrész, külterületi lakotthely kialakítása, csatolása, megszüntetése, átminősítése; - helység, ill. helységen belül egyéb belterület, városrész, külterületi lakotthely nevének változása, valamint a helységnévtáblán szereplő nemzetiségi név; - nagyközségi cím, körjegyzőségi beosztás, kisebbségi önkormányzat meglétének változásai; - helységek közötti lakott és lakatlan területek átcsatolása. A legutóbbi pontnál, ha szerepel bejegyzés, akkor egy további kérdőívet küldenek ki (OSAP 1215) annak a települési önkormányzat jegyzőjének, akinek a hivatalához tartozó helység területe csökkent (a területet átvevő helység jegyzője is részt vesz az adatszolgáltatásban). Ez az adatlap részletesen tudakol mindent, ami a területtel, a lakásokkal és a népességgel való elszámoláshoz, valamint a beállott közigazgatási változások követéséhez szükséges. (Mivel a helységnévtár szerkesztői a Magyar Közlönyből előbb értesülnek új községek alakulásáról, ezért e kérdőívet a másiktól /a korábban említett OSAP 1728 számútól/ függetlenül korábban is kiküldhetik). Az ezredforduló népszámlálásának területi előkészítése ismét magában foglalja a korábbi államigazgatási adatfelvételt, de mivel az előbbiekben felvázolt adatgyűjtési rendszer szinte naprakész (évente frissülő) továbbvezetésre ad módot, ezért ez az államigazgatási felvétel az adatok egyeztetésére redukálódott, egy tényező kivételével. A népszámlálás ugyanis, amint már említettem minden lakott helyet fel kell, hogy térképezzen, s ezért a következő népszámlálás programjában minden üdülő összeírása is szerepel. Ehhez szükséges az üdülőterületek feltérképezése is, így ez is részét képezi a területi előkészítésnek. Végül megemlítem, hogy a központi igazgatás több alkalommal is próbálkozott a községekről rendelkezésre álló információkkal kapcsolatos egységes, a településeken helyben vezetett nyilvántartás létrehozásával. Bár ezek tartós életben tartása nem sikerült, de a bennük foglalt 59