NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
Gratzl Ferenc: A területi előkészítés feladatai, a közelmúlt hazai gyakorlata, új módszerek a 2001. évi népszámlálás előkészítésében
tástechnikai eszközökkel, de a feladat végrehajtásával megbízott személyek alacsony számítástechnikai képzettsége és járatlansága miatt (gyakorlatilag csak adatrögzítésre vannak betanítva) Eger és Hajdúszoboszló mellett csak egy községben tudták önállóan használni a rendelkezésükre bocsátott címkezelő programot. A többi település számára a KSH igazgatóság állította össze és nyomtatta ki a különböző listákat és jegyzékeket, amelyeket aztán a polgármesteri hivatalok munkatársai helyszíni ellenőrzéssel javítottak. A számlálókörzetek kialakítását Heves megyében a KSH igazgatóság végezte, Hajdúszoboszlón azonban a polgármesteri hivatal ezt is önállóan abszolválta. A próbaszámlálás során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a címkezelő program működőképes és felhasználóbarát, így megfelelően képes segíteni az előkészítési feladatokat. A programot használni nem tudó önkormányzatok számára azonban, keresni kell majd olyan intézményt vagy vállalkozást, amely a gépi feladatokat elvégzi helyettük. A próbaszámlálás egy szempontból nem volt teljes: terveink szerint a számlálókörzetesítést a címállománnyal összekapcsolt digitális térképek segítették volna. A térképek és kezelőprogramjuk elkészítése a rendelkezésre álló idő alatt nem volt lehetséges, így a címállománnyal, illetve a címkezelő programmal való összekapcsolásukra csak az adatfelvétel után kerülhetett sor. Tesztelésük még folyamatban van, az első tapasztalatok biztatóak, alkalmazhatóságuk valószínűsíthető. A területi előkészítés feladatai A próbaszámlálások áttekintése után vegyük sorra azokat a feladatokat, amelyeket a területi előkészítés során végre kell hajtani. 1. Az utcanevek (közterületi elnevezések) és a házszámok rendezése A területi előkészítés legfontosabb célja a valóságot minél jobban tükröző címjegyzék összeállítása. Ez nyilvánvalóan elképzelhetetlen a címek térbeli azonosítása szempontjából alapvető fontosságú közterület nevek és házszámok rendezettsége nélkül. Ezt a rendezést (pl. a névtelen utcák elnevezése, a településen belüli azonos utcanevek megváltoztatása, a házszámok pótlása, stb.) az 1960. és az 1970. évi népszámlálás előtt kampányszerűen, a népszámlálási előkészítés részeként végezték a tanácsok. A népesség-nyilvántartást létrehozó 1975. évi összeírás után 1976-tól már jogszabály által előírt folyamatos feladattá vált, így 1980, illetve 1990 előtt már kisebb gondot jelentett a rendezettség biztosítása. Ezt a feladatot az 1992. évi LXVI. törvény (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról), és az annak végrehajtásá26