NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Laczka Sándorné: Mezőgazdasági összeírások Magyarországon, 1895-2000

A háború után a Statisztikai Hivatal újjászervezésével egyidejűleg átalakult a mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtés rendszere is. Bizonyos adatszolgáltatások rendszeressé, illetve a korábbinál gyakoribbá váltak. Rendszeressé vált például a mezőgazdasági terület számbavétele, a hasznosítás módjának, mértékének megállapítása. Gyakoribbá váltak az állatszámlálások, eleinte évenként egyszer, majd reprezentatív felvételekkel bővítve évenként négy alkalommal számlálták meg az állatállományt. Felvetődött egy átfogó mezőgazdasági összeírás végrehajtásának gondolata is. Indokolt lett volna például a földreform utáni helyzetet megfelelő felméréssel rögzíteni, akkor azonban erre nem volt sem pénz, sem megfelelő statisztikai szervezet. Az 1950-es évek végén a FAO is kérte hazánk csatlakozását az 1960. évi mezőgazdasági világcenzushoz - továbbá, mert a hazai információs igények is indokolták ismét napirendre került az általános mezőgazdasági összeírás ügye. A helyzet mérlegelése után azonban az összeírást mégis elhalasztották. Mivel azonban néhány részkérdés vizsgálata nem tűrt halasztást, 1959-ben országos gyümölcsfa-összeírást, 1960-ban gépösszeírást, 1965-ben pedig országos szőlőösszeírást hajtottak végre. A hatvanas években gyors ütemben végrehajtott nagyüzemesítés következtében a magyar mezőgazdaság szerkezete alapvetően megváltozott. A számviteli rend megszilárdulásával, a nagyüzemekről részletes és pontos statisztikai információ állt rendelkezésre. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek azonban a mezőgazdasági termelésnek csak egy részét adták. A falusi lakosság körében - a központilag rosszul szervezett ellátás és az alacsony munkabérek hatására - háztáji jellegű kistermelés kezdett kialakulni. A két szektor között jól körülhatárolható munkamegosztás jött létre. E kép feltárására merült fel egy átfogó mezőgazdasági cenzus szükségessége. A hazai igények mellett mind erősebben jelentkezett a FAO nemzetközi szintű igénye is. A magyar kormány 1970-ben jelentette be csatlakozását a világcenzushoz. Az összeírást a Minisztertanács 3401/1970. sz. határozata rendelte el, a végrehajtást a kormány 2/1972. sz. rendelete szabályozta. A kormány döntése alapján az összeírásra 1972-ben került sor. A program kidolgozásakor az igények minél teljesebb kielégítése volt a cél. A nagyüzemekről mivel termelési statisztikájuk a legtöbb területen kielégítő volt - olyan adatokat gyűjtöttek, amelyek kiegészítették az alapvető információkat (pl. üzemszervezet, földterület 238