NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Mihályffy László: Korszerű módszerek alkalmazása a népszámláláshoz kapcsolódó reprezentatív megfigyeléseknél

- minta szerinti kikérdezések a népszámlálás kiegészítése céljából, - a népszámlálás értékelésére és tökéletesítésére szolgáló minták, - a népszámlálás rekordjaiból kiválasztott minták (pl. előzetes publikáció céljára), - a népszámlálás mint külső adatforrás a minták szempontjából (népszámlálásból kiválasztott minták mint folyamatos felvételek alapjai), - különböző adatforrások együttes használata (ún. kisterületi becslések). Ebben a fejezetben csupán olyan háztartás-statisztikai mintákkal foglalkozunk, amelyeket a népszámlálás alapján választanak ki, és rendszerint egy a népszámlálást követő tízéves időszakban használnak; ezek a fenti felsorolásban a negyedik csoporthoz tartoznak. Mondanivalónk felépítése a következő: - a 2. alfejezetben áttekintjük a lakossági adatgyűjtések történetét az elmúlt negyedszázadban, ideértve a jelen helyzet bemutatását is; ez az a helyzet, amelyből kiindulva tervezhetjük a 21. század első évtizedének hazai reprezentatív megfigyeléseit a lakosság, illetve a háztartások körében; - a 3. alfejezetben a külföldi gyakorlatot vesszük szemügyre, elsősorban az amerikai Current Population Survey (CPS) példájára hivatkozva; - a következőkben a jövőre vonatkozó tervek, illetve javaslatok kerülnek sorra: a minta kiválasztása, a becslés és lehetséges finomításai stb.; a fejezetet rövid összefoglalás és egy függelék zárja le, az utóbbi a 4.1. alfejezethez kapcsolódó mellékszámításokat tartalmazza. 2. Lakossági adatgyűjtések a KSH-ban 1976-1999 között 2.1. Általános jellegzetességek A Központi Statisztikai Hivatalban 1976. január l-jén jött létre az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR), azzal a céllal, hogy a hivatal korábbi lakossági adatgyűjtéseit módszertani és szervezeti szempontból egységesítve az addiginál színvonalasabban és hatékonyabban tudják kiszolgálni a lakosság adataival kapcsolatos igényeket. 1976-1982 között az „egység" még csak részben valósult meg: a munkaerő-vizsgálat (más néven ELAR I) és a háztartás-statisztikai megfigyelés (más néven ELAR II) külön-külön összeíró-hálózattal és település szinten is meglehetősen eltérő mintán működött. Érdemes megjegyezni, hogy az ELAR II előzményei - meglehetősen kis mintán - 1949-ig nyúlnak vissza, az említett időszakban, tehát 1976-1982 között azonban már 240 település 8500 háztartására terjedt ki a felvétel. Az 1983-1992 között működő, valamint az 1992-ben induló és jelenleg is működő ELAR sok tekintetben kijelöli azt az utat, amelyen 2001 után is érdemes haladnunk. Itt jegyez183