NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)
Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról
A teljes körű állapotfelvételek szükségességét napjainkban nem lehet megkérdőjelezni, azonban a friss információk iránti folyamatos igény növekedése indokolttá teszi, hogy e kötetsorozat keretében is kitekintsünk a statisztikai adatforrások más területeire, megvizsgáljuk a különféle nyilvántartások, kismintás felvételek és a népszámlálások adatainak kapcsolatát, mennyiben egészíthetik ki egymást, a fogalmak, módszerek milyen átdolgozása szükséges az adatok összehasonlíthatóságának, együttes kezelésének és vizsgálatának biztosításához. Az elmúlt évtized foglalkoztatási, munkanélküliségi kérdéseit vizsgáló tanulmány is ennek igényével készült. A népességről nyerhető információk körében kiemelt jelentősége van annak, hogy a népesség különböző csoportjai milyen szerepet vállalnak a társadalmi újratermelés folyamatában. A népességcsoportok koruktól, nemüktől egyéb jellemzőiktől függően viszonyulnak az anyagi javak előállításához. Ezt a szerepüket az aktivitási kategóriákkal jellemzi a statisztika. A hagyományos aktivitási kategóriák, amelyeket a népszámlások (még az 1990-es is) használtak három fő csoportra osztották a népességet: aktív keresők, inaktív keresők és eltartottak. Ez a fajta kategorizálás nem az egyén munkavégzéshez való viszonyára helyezte elsősorban a hangsúlyt, hiszen kialakulásakor a 70-es években nem létezett igazi munkaerőpiac, gondoljunk csak a munkához való jogra és kötelezettségre. A munkavállalási kötelezettség alól, csak meghatározott indokkal lehetett kibújni, nem volt igazi döntési szabadsága az egyénnek. Gyakran a munkáltatók döntési szabadsága is csak formális volt, hiszen gazdasági előnyök miatt olyan munkaerőt is alkalmaztak, akikre valójában nem volt szükségük, (pl. átlagkeresetszabályozás). Jelentős szerep jutott a kategorizálásban viszont annak, hogy az illető részesedik e valamifajta társadalmi jövedelem ellátásban vagy nem. Az évezred utolsó évtizedében végbement gazdasági, társadalmi változások alapvetően meghatározták a munkaerőpiac környezetét, ezen keresztül a munkaerő-piaci információs rendszer paramétereit. A radikális munkaerő-piaci átalakulások részben új adatforrások megjelenéséhez, a meglévő adatforrások módosulásához, illetve munkaerőpiachoz, gazdasági aktivitáshoz kapcsolódó fogalmak átalakulásához vezettek. A 10 évenként tartott népszámlálásokról már az 50-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a foglalkoztatás mérőszámaira vonatkozó információk, amelyek közvetlen összefüggésében álltak a nemzetgazdaság teljesítményeivel, nem megfelelő sürüségüek. Ez az igény hozta 17