NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

tartalmi szempontból hasonló volt az 1970. évi népszámlálásról rendelkező törvényerejű rendelethez. A személyes adatok védelmét szolgáló szakasz tartalmi szempontból tartalmazott egy lényeges eltérést: „ 4. § (2) A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírólapok adatai szolgálati titkot képeznek, amelyeket csak a Központi Statisztikai Hivatal és kizárólag statisztikai, illetőleg állami népesség-nyilvántartási célra használhat fel. " Jelen dolgozatban teijedelmi okoknál fogva nem foglalkozhatunk az állami népességnyilvántartás 1975. évi bevezetésével, ezt a témát körülvevő szakmai vitákkal, az adott korra jellemző nézetrendszerekkel. E rendelkezés mögött az a szakmai álláspont húzódott meg, hogy az államigazgatás hatékony működéséhez szükség van egy olyan népesség-nyilvántartási adatbankra, amely tartalmazza az állampolgár legfontosabb, hitelesnek tekinthető adatait, amelyet az államigazgatási intézmények fel tudnak használni, anélkül, hogy minden esetben külön-külön adatokat kellene gyüjteniük az állam polgárairól. így felmerült az a gondolat, hogy az egész lakosságot érintő népszámlálást is fel lehetne használni az állami népesség-nyilvántartás tökéletesítésére, adattartamának bővítésére. Már a korabeli szakmai viták során is aggályok merültek fel ezzel a felfogással szemben, hiszen a modern népszámlálások történetében először-jogszabály erejénél fogva - a begyűjtött személyes adatokat nem csak statisztikai, hanem - igaz korlátozott mértékben - de igazgatási célra is fel lehetett volna használni. Az 1980. évi népszámlálást elrendelő jogszabálynak ez a rendelkezése azonban - különböző technikai és egyéb jellegű problémák miatt - nem valósult meg, így az 1980. évi népszámlálás adatait csak statisztikai célra használták fel. Bár nem e dolgozat témájához tartozik, de meg kell jegyezni, hogy a népszámlálások és hatósági nyilvántartások közötti kapcsolat megteremtése nem volt szokatlan, még olyan országokban sem ahol jogállami keretek között hajtották végre a népszámlálási felvételeket (ld. a skandináv országokat). Ezért az 1977. évi 29.sz. tv. fentebb idézett szakasza nem a szovjet típusú állami berendezkedés terméke, hanem az egész fejlett világot elárasztó azon ideológia magyarországi lecsapódása, hogy az információs, technikai forradalom révén olyan adathalmazok jöhetnek létre, amelyek lehetővé tehetik a társadalom tökéletes „átvilágítását", ami által a modern gazdaság és társadalom könnyebben irányíthatóvá válik. Az 1977. évi 29. sz. tvr.-rel egyidőben jelent meg a - feladatokat meghatározó 2030/1977. sz. minisztertanácsi határozat. 1978-ban adták ki a KSH elnökének 9/1978. KSH 133