NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

tására, s táblázatos formában érzékelteti, hogy ezekben milyen jellegű és milyen tömegű változások figyelembevételét jelenti az, hogy összehasonlíthatóvá teszik az adatokat. A következő tanulmány az összeírás és az adatfelhasználás közötti munkafázisokat, az adatelőkészítés és az adatbevitel technológiai lépéseit és azok fejlődését tekinti át. A népszámlálás adattömegének feldolgozásra alkalmassá tétele viszonylag korán megfogalmazta a gépesítés igényét. Az 1890. évi amerikai népszámláláshoz dolgozta ki Hermann Hollerith német származású amerikai feltaláló az első modem lyukkártyás adatfeldolgozó gépet, amely gyökeresen megváltoztatta nemcsak a feldolgozás menetét, de a kérdőívek szerkesztésétől az adatok közzétételéig számos munkafázist is. Az 1930. évi magyar népszámlálás már gépi feldolgozásra alkalmas nyomtatványt használt, de a népszámlálási adatok gépi feldolgozása Magyarországon - 1949. évi részleges alkalmazása után - 1960-tól vált általánossá. Annak ellenére, hogy már az ötödik olyan népszámlálásra készülünk, amelyben a feldolgozás teljes egészében számítástechnikai eszközök igénybevételével történik, az adatok feldolgozásra alkalmassá tétele még napjainkban, a nagy teljesítményű és gyors számítógépek korában is nagy kihívást jelent. A magyarországi népszámlálások feldolgozási technológiájában az első radikális változás 1880-ban volt, amikor az egyéni kérdőívek alkalmazására tértek át. Ez lehetővé tette a kérdőívek ismérvek szerinti csoportosítását. A következő változás 1960-ban volt, amikor a kérdőívek adatait teljes egészében lyukkártyára rögzítették, a kérdőívek korábbi kézi szortírozása helyett a lyukkártyákon rögzített adatok EBM számítógépes feldolgozására került sor. 2001-ben újabb jelentős technológiai váltásra kerül sor: a manuális adatrögzítés helyett optikai karakterfelismeréssel teszik alkalmassá az adatokat a feldolgozásra. A számmal bejegyzett és a megjelölt válaszok közvetlenül alkalmasak az adatbevitelre, de az adatelőkészítés bizonyos munkafázisai továbbra is szükségesek: a szöveges, nyitott kérdések alfanumerikus válaszait az adatbevitelt megelőzően kódszámokká kell alakítani. A tanulmány ismerteti a modern adatbeviteli technológia azon legfontosabb lépéseit, amelyek ismerete feltétlenül szükséges az új technológia sikeres alkalmazására való felkészüléshez. Két tanulmány szintén izgalmas témát, az egyedi adatok védelmével, kezelésével összefüggd' kérdéseket, a hazai és a más országokbeli szabályozást, lehetőségeket és gyakorlatot tekint át. A dolgozatok tárgya fokozott figyelmet érdemel azért is, mert a legutóbbi népszámlálás óta e területen - részben a az újabb statisztikai törvény, részben az adatvédelmi törvény megal12