NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

ból és Magyarországról 3,2 millió német kitelepítését írták elő.) Még ilyen körülmények között is - mint fentebb érzékeltettük - voltak tiltakozások e módszer alkalmazása ellen. A KSH-t mint a statisztika alkalmazásáért felelős intézményt különösen érintette a népszámlálási adatokkal történő visszaélés utóhatása. Évtizedekig kellett viselnie következményeit és lakossági felvételek során szembesülnie az adatszolgáltatók bizalmatlanságával, akkor amikor - a vázolt feltételek között - a felelősséget messze meghaladó szempontok kényszerítő ereje érvényesült. A statisztikai adatok bizalmas kezelésének jogellenes megsértése nem azt jelenti, hogy le kell mondani arról, hogy a statisztika eszköztárából a személyes adatok felvételét - egy későbbi jogtalanságra felkészülve - mellőzzük. (Hiszen a modem államban számos intézmény, hatóság kezel személyes adatokat.) Sokkal inkább feladat az, hogy az államnak és polgárainak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jogállamiság keretei között éljenek, és ez kellő biztosítékot jelent a statisztikai adatokkal történő visszaéléssel szemben. Az 1949. évi népszámlálás A második világháború utáni népszámlálást - a korábbi gyakorlatnak megfelelően 1950 végén kellett volna megtartani, viszont éppen a világháború és az azt követő események háborús veszteségek, lakosságcsere, társadalmi-gazdasági átalakulás - tették indokolttá azt, hogy a népszámlálás időpontját előbbre hozzák. Ezért 1948. június közepén a kormány úgy határozott, hogy a népszámlálást 1948. december 31. és 1949. január 1. közötti éjfélt eszmei időpontnak tekintve kell megtartani. A népszámlálás megtartásáról a Magyar Köztársaság kormányának 10.800/1948. korm. sz. rendelete intézkedett. A második világháború utáni különleges helyzetnek tudható be, hogy ezúttal a népszámlálások történetében először nem törvény, hanem a kormány rendelete alapján hajtották végre a népszámlálást. (Igaz, ez azért történhetett meg, mert az 1948: XXIV. tv. a kormányt erre felhatalmazta.) A népszámlálással kapcsolatos kormányrendelet tartalma, formai megoldása hasonló volt a népszámlálásokat elrendelő korábbi törvényekhez. Az 1929. évi XIX. tv.-re a 7.§ utalt, oly módon, ahogy az 1940. évi XXX. tv. hasonló paragrafusa. (Valószínűleg az adott legitimitást a kormányrendeletnek, hiszen mint láttuk - elvben - az 1929. évi XIX. tv. alapján is el lehetett volna rendelni a népszámlálást.) 126