NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 3. / Tanulmányok (2000)

dr. Lakatos Miklós: Az adatvédelem jogi szabályozása a magyar népszámlálások történetében

azok beszolgáltatása, mint közzététele tekintetében. Ismeretes dolog, hogy a Statisztikai Hivatal minden esztendőben köteles a következő évre szándékolt adatgyűjtések tervét az Országgyűlésnek bemutatni és az imént említett biztosítékok hatálya alatt csak azokat az adatgyűjtéseket végezheti, amelyek az Országgyűlés által elfogadott munkatervbe fel vannak véve. A Statisztikai Hivatal azonban még az Országgyűlés jóváhagyásával sem vehet fel munkatervébe olyan adatgyűjtéseket, amelyek magánosok egyéni életének belső viszonyaira, vagyonuknak vagy jövedelmüknek összességére vagy azok külsőleg nem nyilvánuló alkotó részeire vonatkoznak. A Statisztikai Hivatal által gyűjtött adatok adókivetés céljaira fel nem használhatók, azokat nem szabad magánszemélyeknek vagy illetéktelen hivataloknak vagy hatóságoknak kiszolgáltatni és nem szabad egyénenként közzétenni, hanem csak területi vagy tárgyi összefüggésben. " A vitában megszólalt Pogány Frigyes képviselő is, aki szintén fontosnak tartotta a téma felvetését: ,,Az, hogy a magánszemélyek vagyonának, jövedelmének egészére kiterjedő adatgyűjtés tilalmas, hogy a munkaterven kívüli adatgyűjtésre a törvény szankciói nem alkalmazhatók, hogy a költségkirovás ellen - t.i. a hibás vagy valótlan adatokat szolgáltató, vagy az adatszolgáltatást megtagadó adatszolgáltatók terhére a beszerzés költségeinek a kirovása ellen felszólalási jog biztosíttatik, hogy az egyéni természetű adatok felhasználása, kiszolgáltatása, elárulása tilalmaztatik, egyéni természetű viszonyoknak, adatoknak az adókivetésnél alapul vétele szintén tilalmas: mindez biztosíték és védelem az adatszolgáltatók javára. " AíZ Országgyűlés tehát elfogadta az 1929. évi XIX. tv. cikket a hivatalos statisztikai szolgálatról, amely az Országos Törvénytár 1929. évi május 22-én kiadott 11. számában jelent meg. Miután az adatvédelemmel kapcsolatos törvényszövegek nagy része egyezik a korábbi törvényben található szövegekkel, ezért ezeknek a törvényszakaszoknak az idézésétől eltekintünk. Csak jeleznénk, hogy az 1929. évi XIX. tv. mely paragrafusának szövege egyezik a korábbi törvény szövegével, (zárójelbe téve a korábbi törvény paragrafus számát). Az 1929. évi XIX. tv. 14 § (9.§) adatszolgáltatási kötelezettség; 15.§ (ll.§) adatszolgáltatási kötelezettség megszegésének szankciója; 16.§ (12. §) hatósági ellenőrzés szabályozása; 17.§ (13. §) valótlan statisztikai adatszolgáltatás szankciója; 18.§ (15. §); 19. § (16. §) bizalmas statisztikai adatkezelés szabályozása; 21. § (17. §) annak szabályozása, hogy a statisztikai adatok adó kivetéséhez alapul nem szolgálhatnak és hogy egyedi adat nem közölhető. 119