NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Szűcs Zoltán: Az intézeti háztartások összeírása. A lakóhely és a tartózkodási helyértelmezése az intézeti háztartásokban élők körében

Ugyanitt fogalmazták meg az intézeti háztartási lakóegység fogalmát is: „Intézeti háztartási lakóegység az 5 vagy több személy közösségi elhelyezésére vag)' elhelyezésére és ellátására szolgáló, független, elkülönített helyiség vagy helyiségek csoportja. Az intézeti háztartási lakóegység lehet tartós szállást, esetleg ellátást, gondozást, (...) továbbá átmeneti elhelyezést, szállást, esetleg ellátást, ápolást biztosító (...) intézmény. Intézeti háztartási lakóegység lehet ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítményekben (...) is. (...) Az ideiglenes építmények, vagy a mozgó, illetve egyéb létesítmények csak akkor tekinthetők intézeti háztartási lakóegységnek, ha bennük bejelentett, nyilvántartott személyek élnek az összeírás eszmei időpontjában." 1980-ban az intézeti háztartások rendeltetés szerinti csoportosítása lényegében az előző népszámlálásnál alkalmazottat követte, új csoportként kiegészítve az „otthonházak"-kal. Az otthonházak „Az általában garzon jellegű lakóegységeket magukban foglaló lakóépületek, pl. nyugdíjasok, egyedülállók, szobabérlők, fiatal házasok közösségi elhelyezésére, esetleg ellátására is szolgáló létesítmények". Az intézeti háztartások számbavétele az általánosan alkalmazott „Lakásösszeíróív" helyett az „Intézeti lakásösszeíróív"-en történt, amelyen helyett kapott a már 1970-ben is rendelkezésre álló adatokon túl - az igénybevett férőhelyek számára, - a háló- és kórtermek számára, - a közösségi helyiségekre (társalgó, tanulószoba, könyvtár stb.), valamint - az egészségügyi helyiségekre (fürdőhelyiség, vízöblítéses WC) vonatkozó kérdés is. Az „Intézeti lakásösszeíróív" mindezeken kívül - esetenként némileg egyszerűsített formában - tartalmazta azokat a közművi, felszereltségi kérdéseket is, amelyeket a „Lakásösszeíróív"-en is feltettek. A népszámlálás szervezői visszatértek a családi állás kérdezéséhez, ahol előnyomtatva szerepelt az „intézeti lakó" válaszlehetőség is. A legutóbbi, 1990. évi népszámlálás alkalmával az intézeti háztartásokat az 1980. évihez hasonló tartalmú „Intézeti kérdőív"-en vették számba, az ott lakó személyeket pedig - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - a magánlakások lakóinál is alkalmazott „Személyi kérdőív"-eken írták össze. Lényeges változás volt azonban a korábbi népszámlálásokhoz képest, hogy csak az ún. lakott intézetek írták össze, vagyis csak azokat, amelyekben állandóan vagy ideiglenesen bejelentett lakók voltak. A nevelés, tanulás vagy munkavégzés, ritkábban gondozás miatt valamely intézetben huzamosan ellátott személyeket akkor is bejelentett lakóként, mégpedig 97