NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

- falusias jellegű lakóövezet (általában a falvak régebbi, hagyományos beépítésű lakóövezete); - üdülőterület; - ipari, üzemi terület (ipari és mezőgazdasági üzemek, bányák, vasutak munkatársai számára épített kolóniák, telepek, valamint a jellemzően ipari üzemek által beépített területen található lakóházak övezete); - magányos beépítésű lakóövezet külterületen (pl. magányosan álló tanya, őrház, erdészház); - csoportos beépítésű lakóövezet külterületen (pl. tanyacsoport, tanyabokor, major); - szociális szempontból nem megfelelő lakóövezet (leromlott állapotú, lebontásra ítélt lakóházak, ideiglenes jelleggel épült telepek, putrik és hasonló épületek, építmények alkotta lakóövezet). 1.2.3. A lakásadatok felvétele A lakásállomány összetételének pontos, a valós állapotokat híven tükröző képének kialakítása megköveteli, hogy a lakások, illetve a lakott egyéb lakóegységek rendeltetésüknek megfelelően legyenek összeírva. Ehhez a rendeltetés részletes, a legutóbbi mikrocenzuséhoz hasonló bontásban történő felvételére van szükség. A következő rendeltetés-kategóriák kialakíthatósága a cél: - lakások; - üdülők; - az összeírás körébe nem tartozó külföldi állampolgárok által lakott lakások; - lakott egyéb lakóegységek; - idényszerűen lakott, vagy másodlagos használatra fenntartott lakások, amelyeket csak az év egy meghatározott időszakában vagy ideiglenes jelleggel laknak (ide tartoznak a csak munkavégzéskor - többnyire nyáron - használatos tanyai lakások, vagy az olyan lakások, amelyeket nem állandóan, de bizonyos rendszerességgel használnak - pl. falusi házak, amelyeket nem minősíttettek át üdülővé, bár annak használják -, továbbá azok a lakások, amelyeket csak az év meghatározott időszakaiban használnak lakóhelyként vagy tartózkodási helyként, függetlenül az ottlakás céljától, ha egyébként egész évben lakhatóak); - nem lakás céljára használt lakások, azaz a lakás fogalmának egyébként megfelelő olyan helyiségek vagy helyiségegyüttesek, amelyeket az összeírás eszmei időpontjában nem lakásként, hanem más célra használnak (pl. orvosi rendelőként, irodaként, műhelyként), de - azonnal - bármiféle visszaalakítás nélkül alkalmasak az eredeti cél szerinti használatra. 76