NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Előszó

sonlítási alapként használni, így az adatfelvételnek nemcsak az ún. eszmei időpont körül aktuálisan felmerülő igényeket kell majd kielégítenie, hanem olyan jellemzőkre, kérdés- és témakörökre is ki kell térnie, amelyek várhatóan csak a későbbi évtizedekben kerülnek az érdeklődés középpontjába. Az előzőekben vázoltakból következik, hogy a soron következő teljes körű népszámlálásnak kiemelt jelentősége lesz a hazai népszámlálások történetében, eredményei kiindulási pontként, összehasonlítási alapként szolgálnak majd a későbbi évtizedekben, és talán évszázadokban is. Az, hogy a népszámlálási adatfelvétel ezeknek az elvárásoknak megfeleljen, olyan átgondolt, széles körben egyeztetett, az adatfelhasználók igényeinek messzemenő figyelembevételével kidolgozott programot igényel, amely túlmutat a korábbi gyakorlaton, és az eljövendő időszak széles körű információszükségletének kielégítését célozza meg. Az e témával foglalkozó, 1998-ban megjelent első tanulmánykötet a következő témaköröket vizsgálta: — a népszámlálás népességcsoportosításaival összefüggő kérdések, — a vándorlások népszámlálási számbavétele, — az iskolázottság és a szakképzetség népszámlálási mérése, — a népesség gazdasági aktivitásának, foglalkoztatottságának vizsgálata népszámlálási módszerekkel, — a magánháztartások és a családok fogalmi rendszere, — a népesség-továbbszámítás módszere a népszámlálási adatok alapulvételével, — iskolázottsági adatok nemzetközi összehasonlíthatósága. A jelen kötet tanulmányaiban vizsgált témakörök: — az állampolgársággal, valamint a nemzetiségi hovatartozással összefüggő kérdések kezelése; — az épület- és lakásösszeírás fogalmi rendszere és gyakorlata; — az intézeti háztartások és az intézeti háztartásokban élők adatainak kezelése, értelmezési problémái; — a mezőgazdasági kérdések vizsgálatának lehetőségei és problémái; — a nyilvántartások szerepe a népszámlálási felvételekben. A közölt tanulmányok - csakúgy, mint az első kötetben szereplők - ismertetik a korábbi magyar népszámlálásoknak az elemzett témákra vonatkozó gyakorlatát, az ENSZ-ajánlás és a magyar népszámlálási gyakorlat kapcsolatát, az esetleges különbségeket, javaslatot tesznek a következő népszámlálás során a kérdés vizsgálatához vagy kezeléséhez alkalmazható módsze6