NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Farkas János - Kovács Marcell: Az épület- és lakásösszeírások fogalmi rendszere és gyakorlata. A lakásállomány-továbbvezetés módszere, folyamatos lakásstatisztika

A lakások lakóinak adatai az ún. „lakónépességre"

5 vonatkoztak, szemben a korábbi gyakorlattal, amely a „jelenlevő népesség"

6 kategóriáját használta. Az új adatfelvételi rendszer a több lakóhellyel rendelkező személyeket az állandó és az ideiglenes lakóhelyen is számba vette. Ennek megfelelően megváltozott a „lakott lakás" fogalmának meghatározása. Az új definíció megkövetelte az összeírás időpontjában legalább egy személy állandó vagy ideiglenes hatósági bejentettségét a lakásban. A lakáshasználati jogcím kérdésre a háztartásfő, illetve az egyedülálló jogcímét megadva a lakást lehetett jellemezni (tulajdonosi, főbérleti, társbérleti, szolgálati, egyéb). Szakítottak tehát a korábbi gyakorlattal, ami a lakáshasználati jogcímet a családi állással kombinálva minden lakótól kérdezte. A helyiségek számbavételénél a szobák összeírása tényleges lakószoba jellegüknek megfelelően, alapterületük nagyságától függően történt. Ennek megfelelően a fűthető és melegpadlós (fa, textil, műanyag stb. burkolatú), természetes megvilágítással és szellőzéssel rendelkező 4 m

2-es vagy annál nagyobb alapterületű helyiséget szobaként (lakószoba) írták össze, ha 12 m

2es vagy annál nagyobb, és félszobaként, amennyiben 12 m

2-nél kisebb volt az alapterülete. Az ablak nélküli vagy nem természetes megvilágítású hálófülkét (alkóv) és hallt a lakás egyéb helyiségei közé sorolták, ugyanakkor a szoba feltételeinek megfelelő hallt az alapterülettől függően a szobák között kellett feltüntetni. Jelentős változás volt ez a korábbi gyakorlathoz képest, ami a „lakószobákat" 6 nr-nél nagyobb alapterülettel határozta meg, és szobának tekintette minden korlátozás nélkül a hallt, a hálófülkét és a személyzeti szobát. A tanácsi lakáskiutalás akkori gyakorlatában az igényjogosultságot félszobákban kifejezett lakásnagyságban határozták meg. Ezért a lakás nagyságcsoportba való besorolása az előző népszámlálások lakószoba szerinti csoportosításával szemben az összes szobák, illetve a szobák 5 A lakónépesség két csoportból tevődik össze, mégpedig az adott területen - bejelentett állandó lakással bíró, de másutt bejelentett ideiglenes lakással nem rendelkező, ill. - bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek csoportjából, tekintet nélkül arra, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e vagy távol.(1970. évi népszámlálás 31. Az adatfelvétel és feldolgozás öszszefoglaló ismertetése. KSH. Bp. 1977. 28. oldal) 6 A jelenlevő népesség az adott területen az összeírás eszmei időpontjában jelenlevő személyek együttes száma. (uo.) 65