NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Czibulka Zoltán: Az állampolgárság, a nemzetiség, az anyanyelv és a vallás összeírásának népszámlálási lehetőségei és problémái

„Vallás (nem alapvető ismérv) Egyes országok kívánatosnak tarthatják a vallásra vonatkozó információk gyűjtését. Ezek közül a legfontosabbak: - egy egyházhoz vagy vallási közösséghez való formális tartozás; - egy egyház vagy vallási közösség életében való részvétel; - vallásos hit. Ha csak egy kérdést tesznek fel, ajánlatos, hogy az az a) jelű legyen, lehetővé téve a nemleges válaszadást is." A kérdezésnél 2001-ben is a vallást, és nem a vallásosságot, a vallásgyakorlást kellene tudakolni. A számlálóbiztosokat a vallás kérdezését illetően különösen körültekintően kell felkészíteni egyrészt a kérdésfeltevés módjára, másrészt a lehetőség szerinti minél pontosabb válasz beszerzésére. Amennyiben az összeírt eleve nem zárkózik el mereven a válaszadás elől, de nem tudja pontosan meghatározni, hogy melyik valláshoz sorolja magát, a kérdést tapintatosan kiegészítve, pontosítva kell feltenni. A kérdéssel a jelenlegi tényleges felekezeti, vallási hovatartozást, az egy egyházhoz vagy vallási közösséghez való tartozást kell megállapítani. 8. A különleges adatokkal összefüggő jogszabályok A népszámlálás eddigiekben ismertetett kérdései - az állampolgárság kivételével - az 1992. évi LXIII. törvény szerint a különleges adatok körébe tartoznak. A következőkben álljanak itt a törvény azon paragrafusai és bekezdései, amelyek szorosan összefüggnek e kérdések„2. § E törvény alkalmazása során 1. személyes adat: a meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; 2. különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, 45