NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

Ezeknek a számlálásoknak a fő jellegzetességük, hogy teljes körűek, egy meghatározott területen minden személyre és lakásra kiterjednek. Továbbá az adatfelvétel meghatározott időpontra (eszmei időpontra) vonatkozik, és a végrehajtás rövid idő (általában két hét) alatt megtörténik. A számlálások bizonyos időközönként ismétlődnek (általában tíz év) és személyes jellegű adatokra vonatkoznak. A teljes körű népszámlálások végrehajtása állami feladat, tekintettel arra, hogy csak az állam rendelkezik azokkal az erőforrásokkal és szervezeti rendszerekkel amelyek szükségesek egy ilyen jelentős nagyságrendű összeírás végrehajtásához. A népszámlálásokat legfőképpen az különbözteti meg a többi - általában mintavételes lakossági összeírásoktól -, hogy a válaszadás kötelező, és a válaszadás megtagadása szankciókkal jár. A népszámlálás alapulhat bevalláson, amelynek adatait csak statisztikai célból lehet felhasználni - amennyiben rendelkezésre áll megfelelő minőségű nyilvántartás -, alapulhat közigazgatási nyilvántartáson, aminek az információit alapvetően igazgatási célból gyűjtötték öszsze. A népszámlálás ezen kívül a két adatforrás kombinációjaként is végrehajtható, mint ezt számos, főleg észak-európai ország példája bizonyítja. A magyar gyakorlatban is többször előfordult (pl. 1949-ben), hogy a népszámláláshoz olyan felvételeket is kapcsoltak, amelynek célja igazgatási jellegű volt, továbbá olyan összeírás is kapcsolódhatott, mely statisztikai célokat is szolgált. Jellemző volt még a korábbi népszámlálások gyakorlatára, hogy bizonyos témában - pl. a fogyatékosokra vonatkozóan - a népszámlálási adatállomány alapján utólagos, célzott statisztikai vizsgálatot hajtottak végre. A gazdasági, technikai fejlődés következtében a világ fejlettebb régióiban egyre több olyan információ halmozódik fel, amelyek tematikailag többé-kevésbé megegyeznek a hagyományos népszámlálások által gyűjtött adatok tartalmával. Különösen a számítógép alkalmazása lendítette előre a különböző nyilvántartásokon alapuló információk bővülését. Néhány fejlett országban a közigazgatás felállított a népességre, az ingatlanokra és egyéb közigazgatási szempontból fontos információkra vonatkozó katasztereket, így rendkívül megnőtt az igazgatási jellegű információs bázis. A nyilvántartásokkal (regiszterekkel) kapcsolatos követelmények közé tartozik, hogy a nyilvántartás legyen hiteles, naprakész, a karbantartás forrásai legyenek meghatározva, az adatvédelmi szempontok érvényesüljenek, a felhasználók köre legyen meghatározott. Ezeknek az 22