NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

kor és milyen népszámlálási típusú információt gyűjt. Ehhez szükség van a KSH-n belüli kommunikáció javítására is, ugyanis a KSH egyes főosztályai, osztályai kapcsolatban vannak azokkal a nyilvántartási rendszereket működtető intézményekkel, amelyeknek adatait esetleg a népszámlálás fel tudja használni. A statisztikai törvény 8. § (3) szakasza kimondja, hogy természetes személy személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást csak törvény rendelhet el. (Erre jó példa az 1996. évi mikrocenzust elrendelő 1995. évi LXXXVI. törvény). A statisztikai adatszolgáltatási készségetjelentősen befolyásolja a törvény 8.§ (4) szakasza a különleges adatok (faji eredetre, vallásra) kezelésére vonatkozó szabályok (önkéntesség, írásbeli hozzájárulás) meghatározásával. Az országgyűlési vitákon egyes képviselők különösen fontosnak tartották, hogy a statisztikai célú adatgyűjtések esetében is maximálisan védve legyenek a természetes személyek adatai. Ezt szabályozza - a népmozgalmi adatgyűjtéshez hasonlóan - a statisztikai törvény 19. §-a: „19. § (1) A természetes személy személyére vonatkozó adatgyűjtésnél az érintett nevét és a lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adat) - kivéve azt, amelyek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül kell törölni, adatátadás esetén - a 21. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel - ezt megelőzően is. " Ez a megoldás a parlamenti bizottsági viták során merült fel, és így került be a törvénybe - átvéve egyes országok gyakorlatát -, azzal a céllal, hogy a személyes adatokat megvédjék a statisztikát felhasználók esetleges indiszkréciójától (gondoljunk az 1941. évi népszámlálás anyagának a kitelepítések végrehajtása céljából történő felhasználására). A statisztikai információrendszer tartópillérei közé tartoznak a visszatekintő adatok, az ún. idősorok. A 19. § (1) szakaszának önálló alkalmazása esetén lehetetlenné válnának az ún. idősoros vizsgálatok. Ezért gondoskodni kellett olyan szabályozásról, amely ezeket a vizsgálatokat lehetővé teszi: „ 19. § (2) az (1) bekezdés szerinti adatokat érintő, egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó idősoros vizsgálatok esetében az adatállományt belső azonosítóval kell ellátni, amelyből az érintett személyazonossága nem állapítható meg. Az érintett személyazonosító adatait az adatállománytól elkülönítetten kell kezelni. Az adatok feldolgozásáról, annak áttekinthetőségének biztosítására az adatkezelő részletes nyilvántartást vezet. " 190