NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben
népszámlálás adatának feldolgozása során készültek hasonló regiszterek (pl. az 1930. évi népszámlálás alkalmával). Az elmúlt évtizedek magyar népszámlálásai közül az 1949. évi népszámláláshoz kapcsoltak leginkább igazgatási (nyilvántartási) célú összeírásokat. Ilyen terjedelmű, egyéb nem statisztikai célú összeírással sem előtte, sem azóta nem terhelték meg a népszámlálásokat. Az 1960-as népszámlálás előkészítésekor a népszámlálások során először készült minden településről utca- és házszámjegyzék. Korábban az összeírok csak az összeírandó számlálókörzetet határoló utcaneveket kapták meg. Az 1990. évi népszámlálás előkészítésekor volt egy olyan elképzelés, hogy a Magyarországon legtöbb problémát okozó kérdéskört, a foglalkoztatottsági-iskolázottsági adatokat egy ún. munkáltatói kérdőív tartalmazta volna. Ezt a kérdőívet az aktív keresők, gyesen, gyeden levő munkavállalók túlnyomó többségéről munkáltatójuk töltötte volna ki az általa vezetett - és a népszámlálás előtt egyeztetett, aktualizált - munkaügyi nyilvántartás alapján. A munkáltatók által előre kitöltött és az összeírás megkezdése előtt a dolgozóknak átadott kérdőíveket már csak esetleg pontosítani kellett volna, teljes foglalkozási-iskolázottsági kérdőív kitöltésére pedig csak azokban az esetekben került volna sor, amikor az összeírt személy nem kapott, vagy nem kaphatott ilyen kérdőívet. A próbaszámlálások tapasztalatai, valamint a munkáltatók tiltakozása kapcsán végül is 1990-ben a munkáltatói kérdőív felhasználására nem került sor. Már az 1980. évi népszámlálás előkészítése során felmerült az 1975-ben felállt népesség-nyilvántartás adatainak népszámlálási célú hasznosítása, azonban ezt az elképzelést elvetették, mivel a népesség-nyilvántartás még nem volt abban az állapotban, hogy e feladatot végre lehessen hajtani. (Ebben az időpontban még sokan nem kapták meg a személyi számukat.) A népesség-nyilvántartás adatainak előzetes felhasználására csak az 1990. évi népszámlálás előkészítése során került sor. b) A népesség-nyilvántartás adatainak felhasználása az 1990. évi népszámlálás előkészítésében 1 Az 1990. évi népszámlálás előkészületei során 1989 szeptemberében a számlálókörzetek kialakításakor az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) készítette el településenként saját 1 Ez a fejezet Kapitány Gabriella: „A népszámláláskor összeírt és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal adatbázisában szereplő lakás- és népességszámok összehasonlítása" c. cikkén alapul. (Demográfia, 1997. l.sz.) 178