NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

got vagy annak hiányát, azaz jogviszonyt teremtsenek. Az adatok szolgáltatásának ezen szempontjai viszont felvetik azt a kérdést, hogy az információk mennyiben tükrözik a valós helyzetet, hiszen a polgárnak lehetnek olyan érdekei - például a lakásbejelentésnél, vagyoni helyzet felmérésénél -, amelyek nem ösztönzik a valóságos tényállás bevallására. További probléma, hogy a nyilvántartások naprakésszé tételében fontos szerepe van a polgárok aktivitásának és a technikai felkészültség olyan fokának, amely lehetővé teszi a változások azonnali beépítését az adott nyilvántartási rendszerbe. Jellemző példaként lehet felhozni, hogy Magyarországon az 1992. évi LXVI. törvény 27. § (3) bekezdése értelmében meg kell szüntetni, azoknak az állampolgároknak a tartózkodási helyükre (ideiglenes lakcímükre) vonatkozó bejelentettségét, akik két évnél régebben vannak bejelentve és nem újítják meg bejelentkezésüket. Erre a tömeges tartózkodáshely-megszüntetésre 1994. június 30-ával került sor. Ekkor központilag, adminisztratív úton 900 ezer bejelentés szűnt meg, melyek kétharmada települések közötti és egyharmada településen belüli volt. Tehát csaknem milliós nagyságrendű nem valós lakcímadat halmozódott fel 1994-ig a lakcímnyilvántartásban, annak következtében, hogy a polgárok elmulasztották korábbi tartózkodási helyük bejelentését. A közigazgatási nyilvántartások minősége általában összefügg az adott ország gazdasági fejlettségével, az ott élők kulturális beállítottságával, színvonalával, az állami-politikai struktúra felépítésével. Azt lehet mondani, hogy minél inkább azonosulnak a polgárok államuk politikaitársadalmi berendezkedésével, elégedettek gazdasági teljesítményeivel, annál nagyobb a remény, hogy az adott nyilvántartási rendszer megközelítőleg a valós helyzetet tükrözi. A volt szocialista, az ún. átmeneti országok társadalmában csak most alakul ki az állammal az a bizalmi viszony, amely más szerencsésebb helyzetű, stabil értékrendekkel bíró társadalmakban már régebben kialakult. Ezekben az országokban a nyilvántartások minőségének javulása szerves összefüggést fog mutatni a piacgazdaság és a jogrendszer megszilárdulásával, a középrétegek megerősödésével, a kulturáltsági szint emelkedésével. 2. A nyilvántartások (regiszterek) népszámlálási célú használatának hazai és nemzetközi gyakorlata, lehetőségei a) A magyar népszámlálások és a nyilvántartások (regiszterek) kapcsolata A magyar népszámlálások 1990-ig nem használtak fel semmilyen mértékben közigazgatási célú nyilvántartásokat. 175