NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Összefoglaló a kötetben szereplő tanulmányokról

nak és az ott élő személyek társadalmi-demográfiai jellemzőinek egyidejű, egymással összefüggésben történő vizsgálata, elemzése. Az intézeti háztartásokban élők életviszonyainak elemzésére egy népszámlálás keretei között elsősorban az elhelyezésükön, az azzal kapcsolatos jellemzőkön keresztül van lehetőség. Ilyenek többek között a szobák, háló- és kórtermek ágyszámkategóriák szerinti ismerete, tisztálkodóhelyiséggel való ellátottsága, az étkeztetés jellemzői, az egészségügyi helyiségek fajtái és mennyisége, a szervezett szemételszállítás gyakorisága, az intézeti háztartás környezetének lakóövezeti jellege stb. Az intézeti háztartásban élők összeírásakor az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy az intézetekbe történő bejelentkezésük nem egységes: van, akinek az intézeti háztartás a lakóhelye (állandó bejelentett lakcíme), másoknak a tartózkodási helye (ideiglenesen bejelentett lakcíme), míg mások egyáltalán nincsenek oda bejelentkezve. Bonyolítja az adatfelvételt, hogy egyes intézetekbe nem kell bejelentkezni, viszont ezek egy részében a népszámlálásnak az ott lakókat is számba kell venni (pl. hajléktalanok átmeneti szállása), míg másokban (szállodák, üdülők, kórház, szanatórium stb.) nem. Ahhoz azonban, hogy az intézeti háztartások férőhelyeinek a kihasználtságát mérni lehessen, ez utóbbiakban is ismerni kell az eszmei időpontban ott tartózkodók számát. A következő népszámlálás - a vonatkozó nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - az intézeti háztartásokban élők számát aszerint is ki kívánja mutatni, hogy családostul vagy egyedülállóként élnek az intézetben. A kötetben közölt harmadik tanulmány a Központi Statisztikai Hivatal két legfontosabb és legnagyobb múlttal rendelkező alapfelvételének, a népszámlálásoknak és a mezőgazdasági összeírásoknak a kapcsolatát vizsgálja. A mezőgazdasági összeírások megfigyelési köre valamivel szűkebb a népszámlálásokénál. Az adatszolgáltatók a mezőgazdasági termelő tevékenységet folytató háztartások, gazdaságok, birtokok. A mezőgazdasági cenzusok programja az idők folyamán bővült. A technika fejlesztésével, számos termeléssel összefüggő gép, eszköz vagy vegyszer stb. felhasználásának, használatának megfigyelésére is sor került, majd a mezőgazdasági termelést végző munkaerő nemének, létszámának, korának, képzettségére is. A népességet és a mezőgazdaságot felölelő cenzusok így a foglalkozási kérdések vonatkozásában találkoznak. A népszámlálások programja ennél konzervatívabban alakult, kisebb változásokkal. 16