NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben

nem kérhet dokumentumot, így nincs módjában ellenőrizni a bevallás helyességét. Ha a népszámlálás közigazgatási nyilvántartáson alapul - pl. ingatlan-nyilvántartáson - akkor más a helyzet, hiszen ha az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza ezt az információt, akkor nem az adatszolgáltató bevallása az adatszolgáltatás alapja, hanem az, hogy mi szerepel a közhitelű nyilvántartásban. 2. ábra FŐBB KRITÉRIUMOK A NÉP- ÉS LAKASSZAMLALASOKRA VONATKOZÓAN A nép- és lakássszámlálás jellemzői: Állami feladat Meghatározott terület [ Az adatok egyéni jellege A nép- és lakássszámlálás alapulhat: bevalláson közigazgatási nyilvántartáson A nép- és lakássszámláláshoz kapcsolódhat: igazgatási, nyilvántartási célú összeírás (pl. tankötelesek, \ hadkötelesek összeírása) más statisztikai célú összeírás (pl. mezőgazdasági összeírás) A népszámlálás tehát alapulhat bevalláson, melynek adatait csak statisztikai célból lehet felhasználni - amennyiben rendelkezésre áll megfelelő minőségű nyilvántartás - alapulhat közigazgatási nyilvántartáson, aminek az információit alapvetően igazgatási célból gyűjtötték össze. A népszámlálás ezen kívül a két adatforrás kombinációjaként is végrehajtható, mint ezt számos, főleg észak-európai ország példája bizonyítja. A magyar gyakorlatban is többször előfordult (pl. 1949-ben), hogy a népszámláláshoz olyan felvételeket is kapcsoltak, amelynek célja igazgatási jellegű volt, továbbá olyan összeírás is kapcsolódhatott, mely statisztikai célokat is szolgált. Jellemző volt még a korábbi népszám167