NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)
Dr. Lakatos Miklós: A lakossági nyilvántartások (regiszterek) szerepe a népszámlálási felvételekben
1. ábra a ) Jelentősebb igények lakossági felvételekből származó társadalmi-gazdasági jellegű adatokra 1. Alapadatok tizévenkénti teljes körű felvétele lehatárolt adatterületekre (blokkokra) vonatkozóan k 7. Különféle egyéb társadalmigazdaságifelmérések 2. Tizévenkénti társadalmi-gazdasági adatok teljes körű adatfelvételen belüli mintavételes felvétel kiterjesztett, hosszú kérdőivekkel V 6. Havi és negyedévenkénti demográfiai felmérések 3. Alapadatok évenként; mikrocenzus; teljes körű adatfelvétel ötévenként í y 5. Havi és negyedévenkénti munkaerőfelmérések 3. Alapadatok évenként; mikrocenzus; teljes körű adatfelvétel ötévenként í y 4. Különféle tárgyú évenkénti társadalmi-gazdasági felmérések a) Az ábra Leslie Kish „Teljes körű adatfelvételek és gördülő minták" c. tanulmányából való. A társadalmi-gazdasági fejlődés egyre részletesebb, a lakosságtól begyűjthető információt igényel, amely teljes körűen ugyan nem, de egy nagyobb mintavétel beiktatásával begyűjthető (ld. 2.sz. adatigény). Igény lenne arra is, hogy a legfontosabb társadalmi-gazdasági adatok évenként rendelkezésre álljanak, azonban a legtöbb országban erre nincs lehetőség, kivéve azt a néhány országot, ahol a közigazgatási nyilvántartásokból (pl. népesség-nyilvántartás felhasználásával) oldják meg ezt a problémát. Az országok többségében kialakult az a gyakorlat, hogy a teljes körű népszámlálások köztes időszakában úgynevezett mikrocenzusokat tartanak. A mikrocenzusok alkalmával a népesség néhány százalékát - pl. Magyarországon két százalékát írják össze, a teljes körű összeírásokhoz hasonló tematikával és módszerrel. A kisebb minta és így az alacsonyabb költség lehetővé teszi a teljes körű számlálásnál kérdezett alaptémák kibővítését, részletesebb vizsgálatát. Ezek a kisebb mintán végrehajtott mikrocenzusok biztosítják, hogy az országra és nagyobb területi egységekre vonatkozóan olyan adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapján nyomon követhetők azok a változások, amelyek két teljes körű összeírás között történnek. Sajnos ezeknek a változásoknak a területi egységekre, településekre lebontott vizsgálatát nem lehet elvégezni tekintettel arra, hogy a mikrocenzus - a minta nagyságának korlátaiból adódóan - nem tud ezekre megbízható adatokkal szolgálni, (ld. 3.sz. adatigény) Vannak országok, ahol már hagyománya van a folyamatosan működő mintavételes lakossági összeírásoknak. Magyarországon például a Központi Statisztikai Hivatal által működtetett úgynevezett egységes lakossági aAdatfelvételi rendszer (ELAR) keretében rendszeresen gyűjtenek társadalmi-demográfiai-gazdasági jellegű adatokat. Különösen jelentősek a magyar 165
