NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A mezőgazdasági kérdések jelentősége az 1949-et követő lakossági felvételekben

1976-1977-ben és 1986-1987-ben, már teljes évet átfogó, negyedévenkénti kikérdezésen ala­puló vizsgálat volt. Témánk szempontjából fontos megjegyezni, hogy a felvétel során az időmérlegnapló kitöltésekor a főfoglalkozásszerüen végzett szokásos munkahelyi tevékenységet általában nem kellett részletezni, viszont minden más tevékenységről - így a mezőgazdasági munkavégzés­ről is - számot kellett adni. Ez azt jelenti, hogy az időmérleg-felvétel segítségével részletes adatokkal rendelkezünk a nem főfoglalkozásszerüen végzett mezőgazdasági tevékenységről. Az adatok összekapcsolása révén tájékozódhatunk a mezőgazdasági földtulajdon-viszonyok és a mezőgazdasági munkavégzés kapcsolatáról is. Gazdag adatforrással rendelkezünk a me­zőgazdasági munkát kiegészítő tevékenységként végzők demográfiai-foglalkozási, háztartás­és családi viszonyairól lakáskörülményeiről. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy e lakossági felvételeket rendkívüli kis mintán hajtolták végre, ezért területi feldolgozásra nincs lehetőség. Az ELAR-felvételek e korlátja miatt van szükség olyan teljes körű lakossági adatfelvételekre, mint az ÁMÖ, illetve a népszámlálás. 3. Összefoglalás, következtetések A fentiekből látható, hogy a 1949-et követő népszámlálások, és a kisebb mintán végre­hajtott lakossági felvételek tematikájában jelen volt a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdés­kör, a mezőgazdasági összeírások - különösen a teljes körű ÁMÖ-k - pedig kiemelten foglal­koztak ezzel a témával. Az elkövetkező időszak fontos feladata, hogy a különböző lakossági felvételeknek a mezőgazdasággal kapcsolatos témáit összhangba hozzuk egymással. Ez a megállapítás külö­nösen érvényes a közeljövőbe sorra kerülő általános mezőgazdasági összeírásra, valamint a nép- és lakásszámlálásra. E két felvétel közötti összhang biztosítására több megoldás kínálkozik: a) Az ÁMÖ és a népszámlálás adatainak személy-, háztartás- és lakásszintű összekap­csolásának biztosítása. Igaz, hogy a két felvétel időpontja eltér egymástól (maxi­mum 1-2 év), azonban ez az eltérés nem olyan jelentős, hogy a lakosság döntő ré­szének azonosítását ne lehessen megoldani. Ha pedig az adatok összekapcsolása 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom