NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Dr. Lakatos Miklós: A mezőgazdasági kérdések jelentősége az 1949-et követő lakossági felvételekben

számának és arányának csökkenésére. (Az aktív keresők között a mezőgazdaságban dolgozók aránya 1980 és 1996 között 19 százalékról 8 százalékra csökkent.) Jogos tehát a feltételezés, hogy a „hivatalos" mezőgazdaság leépülése nem jelentheti a mezőgazdasági tevékenység szerepének arányos leértékelődését. E „nem hivatalos" mezőgazdasági tevékenység vizsgálatára adott lehetőséget a fentebb bemutatott kérdésfeltevésre adott válaszok feldolgozása és elemzése. (Id. Mezőgazdaság hatása a foglalkoztatásra c. megjelenés alatt levő KSH-kiadványt.) Módszertani szempontok is indokolták, hogy e kötetben nemcsak az 1996. évi mikrocenzusnak a témával kapcsolatos adatait, hanem az 1994. évi próbaszámlálásnak a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó eredményeit is ismertessük. Jelen tanulmánynak nem célja e kiadvány anyagának ismertetése, csak annyit jegyzünk meg, hogy az 1994. évi próbaszámlálás során feltett három mezőgazdasággal kapcsolatos kérdés összevetése alapján a 14 éves és idősebb népesség 42 százalékának volt valamilyen „kapcsolata" a mezőgazdasággal. Az 1996. évi mikrocenzus egy kérdésfeltevése alapján - amely mint láttuk csak a mezőgazdasági munkára vonatkozott - ez az arány 33 százalék volt. A két felvétel tapasztalatait figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági tevékenységről tisztább képet kapunk, ha nem csak a mezőgazdasági munkavégzésre kérdezünk rá, hanem a mezőgazdasági földterület tulajdoni és használati viszonyait, nagyságát és művelési ágát is tudakoljuk. 2. Néhány további lakossági felvétel mezőgazdasággal kapcsolatos kérdései a) Általános mezőgazdasági összeírások és a hozzá kapcsolódó felvételek Az 1949. évi népszámlálás részletes mezőgazdasági kérdései miatt e számlálást mezőgazdasági összeírásként is felfoghatjuk, azonban 1972-től - tízévenként - a KSH célzott teljes körű mezőgazdasági összeírásokat (1972, 1981, 1991), a két időszak között reprezentatív úton nem teljes körű összeírásokat (1976, 1986, 1994) is végrehajtott. E célzott mezőgazdasági összeírások az ország népességének csak egy részét ölelik fel, a városias jellegű településeken vagy településrészeken élők gazdaságait, valamint a gazdaságok alsó határánál kisebb földterülettel vagy állatállományokkal rendelkezőket nem (1991-ben már a teljes körű felvétel kiterjedt a városok belterületén levő olyan háztartásokra is, amelyek a gazdaságméretet elérő vagy azt meghaladó földterülettel rendelkeztek.) 157