NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

Az elmondottak minden további kommentár nélkül mutatják, hogy a fejlődés iránya a mezőgazdasági cenzusoknál az, hogy a gazdaságok üzemi eredményeinek komplex számbavételéhez a humán háttér fontosabb vonásainak felrajzolása éppúgy hozzátartozik, mint a termelés mutatói. Az utolsó két kérdőívrészlet alapján a család típusa mellett a keresők és eltartottak aránya is különválasztható, de belőlük sok egyéb információ is nyerhető. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az 1972-es és az 198l-es cenzushoz kapcsolódóan egy évig tartó kismintás munkaidőmérleg segítségével 1973-ban, illetve 1982-ben az összes és a kisgazdaságban végzett munkaidő mennyiségét is felmérték, jól érzékelhető, hogy a munkaerő, a személyi háttér és összetétel vizsgálata a mezőgazdasági cenzusokban időszerűvé és szükségszerűvé vált. 7. Tanulságok és perspektívák A lakossági cenzusok két fajtájának összekötését a múlt század folyamán természetesnek vélték. A kedvezőtlen tapasztalatok vezettek oda, hogy a népszámlálások és a mezőgazdasági összeírások teljesen szétváltak. A háború utáni évek kényszerhelyzete egyetlen alkalommal (1949-ben) indokolta a két téma összekapcsolását. A merev szétválasztást azonban mindkét cenzus megsínylette, a fejlődés során kiderült, hogy egyikük sem mondhat le a másik programjának bizonyos elemeiről. Az átfedések és az egyeztetés lehetőségei koronként változtak, gyakran attól függtek, hogy az aktuális igények, két cenzus időbeni távolsága stb. azokat miképpen befolyásolta. Az elmúlt száz év tapasztalatai alapján leszűrhető, hogy bizonyos együttműködési és szakmai koordinációs egyeztetés mindkét cenzusfajtára termékenyítőleg hatna. Ésszerű lenne tehát egy olyan rendszer kidolgozása, amelyben a két cenzus kapcsolódása az eddiginél szorosabb, és egymás adatainak felhasználásával a kettős számbavétel elkerülhető, az adatszolgáltatók felkeresése egyszerűsödhet. Szükség lenne egy olyan komplex rendszer felépítésére, amely az adatigények felmérése, a logikai kapcsolódások áttekintése mellett az időtávokat, időhatárokat és a sorrendeket is megszabná. A gyakorlati kérdések közül talán a leginkább alapvető fontosságú az összeírási regiszterek kellő átjárhatóságának biztosítása. Csatlakozik ehhez a megfelelő kapacitású számítógéppark mintakiválasztási, valamint -feldolgozási programjának kidolgozása. Mindkettő alapos és 135