NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

ható. Sok olyan tényező volt, ami a két forrásból származó mezőgazdasági adatok összehasonlíthatóságát zavarta. A legfőbb ezek közül az, hogy a januári eszmei időpont eleve nem biztosíthatta a többnyire évközi állapotot tükröző mezőgazdasági adatokkal a korrekt összehasonlítást. Januárban például kisebb földterület írható össze, mint később, mivel a bérbe adott földek helyzete ilyenkor még bizonytalan, ennek következtében valószínű, hogy azt sem a bér beadó, sem a korábbi bérlő nem vallja be, mivel az adott évre a megállapodást csak később rögzítik. A haszonállat-állomány januárban a legkisebb. Az ellenőrzések óhatatlanul is már a tavaszi ellések utáni állapotot rögzítették. A legdurvább, 30%-osra tett hiba, ami a sertéseknél jelentkezett, ugyancsak valószínűleg erre vezethető vissza. Az 1949. évi mezőgazdasági adatok helyessége is sok tekintetben kifogásolható. Az állami földnyilvántartás a földreform juttatásait eddig az időpontig nem dolgozta fel. A termelőszövetkezetek alakítása is zavarokat okozott a földhasználatban. Az állatállományra vonatkozó adatok ezekre az évekre pontatlanok voltak, és feltehetően legalább akkora bevallási hibát tartalmaztak, mint a népszámlálás. Elképzelhető tehát az is, hogy az 1949-es népszámlálás 2. kötetében jelzett hibák terjedelme a valóságban a jelzettnél kisebb volt. Végső következtetésként azt szűrhetjük le, hogy az 1949. évi népszámlálás az adott kényszerítő körülmények és átmeneti társadalmi, politikai viszonyok között feladatát jól teljesítette. Az ország lakosságát jól regisztrálta, a társadalmi, foglalkozási helyzetet helyesen tárta fel és a mezőgazdaság állapotáról, a földbirtokviszonyokról első ízben adott átfogó képet a háború és a földreform után. A mezőgazdasági kérdések viszonylag nagy száma bizonyára rontotta a lakossági adatok minőségét, ugyanakkor a korábbi népszámlálásoknál alaposabban alátámasztotta a foglalkozási adatokat. A mezőgazdasági eredmények hibája nagyobb volt a lakossági adatoknál, azonban érdemük, hogy rövid idő lefolyása alatt először adtak lehetőséget 1935 után üzemstatisztikai elemzésekre. Az 1949-es adatok bőséges további elemzésekre nyújtottak volna lehetőséget, ez azon- * ban kellő tapasztalat és gépi feldolgozási kapacitás hiányában nem valósult meg. A következő év közigazgatási változásai további nehézségeket gördítettek a feldolgozás bővítése elé, de a termelőszövetkezet alakítását erőltető intézkedések sem kedveztek a részletesebb elemzésnek. A részterületekre vonatkozó mezőgazdasági cenzusoktól eltekintve általános mezőgazdasági összeírásra ezután legközelebb 1972-ben került sor. 133