NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

ható. Sok olyan tényező volt, ami a két forrásból származó mezőgazdasági adatok összehason­líthatóságát zavarta. A legfőbb ezek közül az, hogy a januári eszmei időpont eleve nem biztosít­hatta a többnyire évközi állapotot tükröző mezőgazdasági adatokkal a korrekt összehasonlítást. Januárban például kisebb földterület írható össze, mint később, mivel a bérbe adott földek hely­zete ilyenkor még bizonytalan, ennek következtében valószínű, hogy azt sem a bér beadó, sem a korábbi bérlő nem vallja be, mivel az adott évre a megállapodást csak később rögzítik. A ha­szonállat-állomány januárban a legkisebb. Az ellenőrzések óhatatlanul is már a tavaszi ellések utáni állapotot rögzítették. A legdurvább, 30%-osra tett hiba, ami a sertéseknél jelentkezett, ugyancsak valószínűleg erre vezethető vissza. Az 1949. évi mezőgazdasági adatok helyessége is sok tekintetben kifogásolható. Az állami földnyilvántartás a földreform juttatásait eddig az idő­pontig nem dolgozta fel. A termelőszövetkezetek alakítása is zavarokat okozott a földhasználat­ban. Az állatállományra vonatkozó adatok ezekre az évekre pontatlanok voltak, és feltehetően legalább akkora bevallási hibát tartalmaztak, mint a népszámlálás. Elképzelhető tehát az is, hogy az 1949-es népszámlálás 2. kötetében jelzett hibák terjedelme a valóságban a jelzettnél kisebb volt. Végső következtetésként azt szűrhetjük le, hogy az 1949. évi népszámlálás az adott kényszerítő körülmények és átmeneti társadalmi, politikai viszonyok között feladatát jól telje­sítette. Az ország lakosságát jól regisztrálta, a társadalmi, foglalkozási helyzetet helyesen tárta fel és a mezőgazdaság állapotáról, a földbirtokviszonyokról első ízben adott átfogó képet a há­ború és a földreform után. A mezőgazdasági kérdések viszonylag nagy száma bizonyára rontotta a lakossági adatok minőségét, ugyanakkor a korábbi népszámlálásoknál alaposabban alátá­masztotta a foglalkozási adatokat. A mezőgazdasági eredmények hibája nagyobb volt a lakossá­gi adatoknál, azonban érdemük, hogy rövid idő lefolyása alatt először adtak lehetőséget 1935 után üzemstatisztikai elemzésekre. Az 1949-es adatok bőséges további elemzésekre nyújtottak volna lehetőséget, ez azon- * ban kellő tapasztalat és gépi feldolgozási kapacitás hiányában nem valósult meg. A következő év közigazgatási változásai további nehézségeket gördítettek a feldolgozás bővítése elé, de a termelőszövetkezet alakítását erőltető intézkedések sem kedveztek a részletesebb elemzésnek. A részterületekre vonatkozó mezőgazdasági cenzusoktól eltekintve általános mezőgazdasági összeírásra ezután legközelebb 1972-ben került sor. 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom