NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

15 százaléka nem mezőgazdasági foglalkozású és ezek valamennyi birtoknagyság-kategóriában előfordultak. A későbbiek során ilyen fokú részletezés nem szerepelt a közleményekben. Mindazonáltal a népszámlálási adatok elemzésében a KSH - különösen az 1910. évi - közleményeiben mindig fontos helyet foglalt el a mezőgazdasági lakosság foglalkoztatása. Túl a táblák alapos elemzési lehetőséget nyújtó számanyagán, a szöveges elemzések is kitérnek az agrárium problémáira. Szabadjon ez alkalommal az 1910-es 64. számú kötet néhány megállapítását idéznem: „A birtokmegosztás kérdése már túlmegy a népszámlálás keretein, mert ezt csak egy külön gazdasági üzemi statisztika tudná megvilágítani, ilyen statisztika pedig nálunk - sajnos 1895 óta nem készült. A népszámlálás csak azt tudja megmondani, hogy a birtokosok közül akiket a népszámlálás akár a lakóhelyükön, akár másutt talált, hánynak van bizonyos terjedelmű birtoka akár az országban, akár azon kívül." 2 Az elemzés tehát állást foglalt a mezőgazdasági cenzus mellett. Feszegette a birtokos népesség arányát: „Adataink mindenesetre bizonyos javulást mutatnak abban a tekintetben, hogy a földműveléssel foglalkozó népességnek most valamivel kisebb aránya birtoktalan, mint tíz évvel ezelőtt...A földműveléssel foglalkozó kereső népesség 1900 óta megfogyott, főképpen a segítő családtagok, s másodsorban a gazdasági munkások számának csökkenése következtében. Az előbbiek fogyása - amint már több ízben rámutattunk felvétel-technikai okokkal magyarázható, az utóbbit pedig előidézte részint a gazdasági munkásoknak az iparra való átmenete, részint a kivándorlás, amely természetesen a birtoktalan földműveseket jobban fogyasztja, mint a birtokosokat...A magyarságnál a birtokmegoszlási viszonyok sokkal kedvezőtlenebbek, mint a többi nemzetiségeknél, mert a normális parasztbirtokosok sokkal kisebb számban vannak...A birtokreform, a népességnek földhöz juttatása elsősorban az Alföld és a Kis-Alföld magyarságára nézve égető kérdés."

3 A rövid idézetekből is kitűnik, hogy a mezőgazdasági összeírások hiánya ellenére, a népszámlálások sok alapvető fontosságú agrárpolitikai kérdésre is rámutattak. 2 Magyar Statisztikai Közlemények, 64.sz. kötet. A Magyar Szentkorona országainak 1910. évi népszámlálása. Hatodik rész. Végeredmények összefoglalása. Magyar Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1920.. 114. oldal. 3 U.o.: 117. oldal 130