NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

A foglalkoztatottak megoszlása főbb ágazatcsoportok szerint, százalékban 1995-1996 Százalék Ország Mezőgazdaság Ipar és építőipar Szolgáltatások Egyesült Királyság Luxemburg Belgium Németország Svédország Hollandia Dánia Franciaország Olaszország Ausztria Finnország Spanyolország Írország Portugália Görögország Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország EU-15 átlaga 2.0 2,4 2.7 2,9 3.3 3.8 3.9 4.8 6,7 7.4 7.9 8,6 10,9 12,7 20,3 5.1 6.5 7,9 9.2 22,0 27.5 23.0 27.6 35.3 25.9 22.9 26.4 26.5 32.2 30.3 27.1 29.4 55,1 32,9 22,9 29.8 42.0 33.1 38.9 32.3 70,6 74.5 69.6 61.8 67.9 73,3 69.7 68,6 61,1 62,3 65,0 62,0 34.0 54,5 56.8 65.1 51,5 59,0 51.9 45,7 A mezőgazdaságban ténylegesen munkát végzők ennél lényegesen többen vannak. A főtevékenységben végzett tennelő munkát egyre nagyobb mértékben felváltotta a rész- és mellékfoglalkozásban végzett mezőgazdasági munka (part time farming), ami az aktív keresők számában és arányában nem mutatkozik. A részmunkaidőben végzett termelés nemcsak hazai jelenség, a világ mezőgazdaságában is egyre szélesebb körben terjedt el. Az 1972. évi általános mezőgazdasági összeírás után rendszeressé váltak a gazdaságokra vonatkozó teljes körű cenzusok, így a népszámlálások agrárjellegű elemzéseire ezután nem volt szükség. 1962-ig a kisparasztokat szinte kivétel nélkül szövetkezetekbe tömörítették, és a mezőgazdasági termelés zömében a mezőgazdasági nagyüzemekre hárult. A mezőgazdasági munkaerő túlnyomó többségéről és számos részletező adatáról a mezőgazdasági folyó statisztika évente beszámolt. A mezőgazdasági népesség átrétegződése során sokan megtartották kisméretű gazdaságukat, így más irányú főtevékenységük mellett vettek részt a mezőgazdasági munkában. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók háztáji vagy illetmény földjükön főfoglalkozásuk mellett szabadidőben gazdálkodtak. Ezt a kis volumenben folytatott gazdálkodást az 1970-es 124