NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 2. / Tanulmányok (1999)

Oros Iván: Mezőgazdasági kérdések a hazai lakossági cenzusokban

Az 1890. évi népszámlálás a személyi és lakásadatokon kívül idegen témájú kérdéseket már alig tartalmazott. Az 1900-as népszámlálással új szakasz kezdődött. Erre az időre kialakult az az igény a népszámlálásokkal szemben, hogy a népesség gazdasági aktivitását részletesebben csoportosítva, az aktív keresők - benne a segítő családtagok - számát gazdasági ág, a tevékenység jellege, az iskolai végzettség stb. szerint megfigyelje. Ezt az irányzatot tükrözték a népszámlálás mezőgazdasági vonatkozású adatai is. A háztulajdonra már korábban is feltett kérdések mellett megjelentek a föld birtoklására és művelésére vonatkozó információkérések. A kérdéseket azonban nem a földterületi adatok összeírása és összesítése céljából tették fel, hanem a foglalkozás, a foglalkozási viszony tisztázása, a háztartás társadalmi és vagyoni helyzetének vizsgálata céljából. A földterületi adatok lehetővé tették, hogy a mezőgazdasági keresőket és a háztartásokat a gazdaság nagysága szerint osztályozzák. Ez a gyakorlat hatvan éven keresztül tartott, a föld nagyságát tudakoló kérdések valamennyi ezt követő népszámlálási kérdőívre felkerültek. A népszámlálást azóta csak egyetlen esetben, 1949-ben kötötték össze mezőgazdasági cenzussal. Erről a maga nemében speciális felvételről a későbbiekben külön fejezetben foglalkozunk. 4. A főbb agrárfolyamatok alakulása a 20. században és a mezőgazdasági foglalkozású népesség osztályozása a népszámlálásokban A 20. század elején a lakosság nagyobb részét még mindig a mezőgazdaság foglalkoztatta. Nem volt közömbös, hogy ezt a nagy tömeget miképpen differenciálják. Ezt a gazdaság termelésének nagyság szerinti megosztása szolgálhatta volna, erre azonban adatok hiányában nem volt mód, ezért egyszerűsítéssel éltek, a legfontosabb mezőgazdasági termelőeszköz, a földterület méretét vették alapul. A földterület szerinti megkülönböztetés ugyan nem volt azonos a tényleges gazdasági erő szerinti csoportosítással, mivel a föld minőségét, az állatállományt, a gazdasági felszerelést nem vette figyelembe, azonban mint könnyen megválaszolható kérdés, alkalmas volt a parasztság és a földtulajdonosok különböző rétegeinek elkülönítésére. A mezőgazdasági lakosság fejlődési tendenciájának rövid áttekintése szükséges véleményem szerint ahhoz, hogy a cenzusok, agrárkérdéseit részletesebben megvilágíthassuk. A századforduló tájékán a mezőgazdasági keresők száma még közel kétharmada volt az összes keresőnek. Ha a differenciálást nem alkalmazták volna, a foglalkoztatásra vonatkozó információk 122