NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)
Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében
4. A népesség iskolai végzettségének, szakképzettségének számbavételével összefüggő társadalmi, gazdasági igények A népszámlálások programja, ezen belül az iskolai végzettségre és a szakképzettségre vonatkozó összeírási és feldolgozási igények mindenkor az aktuális társadalmi, gazdasági elvárások, szükségletek szerint alakultak. A lakosság iskolázottsága, képzettsége a nemzet szellemi vagyona, és annak gyarapodása a jövőben az életmód, az életvitel, a társadalmi együttélés konszolidációja, valamint a gazdasági átalakulás és fellendülés egyik meghatározó tényezője lesz. így a 2000 körüli népszámlálás legfőbb céljának kell tekinteni, hogy összefüggéseiben is a lehető legrészletesebb információkat mérje fel a társadalom állapotáról, ezen belül az iskolázottságról, a képzettségről olyan módon, hogy biztosítsa az elmúlt évtizedek és jövő korszak helyzetének összehasonlítható elemzését is. A korábbi népszámlálások tapasztalatait, valamint az iskolázás, képzés jövőbeni teijedését figyelembe véve részben az összeírás körére, részben az adatfeldolgozások részletezettségére vonatkozó következtetések állapíthatók meg. 5. Javaslatok az ezredforduló népszámlálásának iskolai végzettségi és szakképzettségi kérdéseire és feldolgozási rendszerére 5.1. Az iskolai végzettség összeírása és feldolgozása Az iskolai végzettséget adó alapműveltségi oktatás és a szakképzettséget nyújtó képzés jövőben várható szétválása miatt - az eddigiekben részben együtt vizsgált két témát (elsősorban a középfokú oktatásban) - érdemes lenne határozottabban elválasztani, és az iskolai végzettséget a népszámlálásokban hagyományosan alkalmazott módszerekkel vizsgálni. A népszámlálások eddigi gyakorlata szerint az iskolázottság mérése részben a befejezett közép- és felsőfokú végzettség(ek) összeírásával történt. Ezt a gyakorlatot indokolt a továbbiakban is folytatni, de törekedni kell a korábbi hibalehetőségek kiküszöbölésére és a számbavétel bővítésére. Az elvégzett legmagasabb osztályszámot 1960-tól az adatszolgáltató határozta meg, így ha egymásra épülő oktatásban tanult, az az elméletileg lehetséges 12-nél több is lehetett. Pl. ha valaki az általános iskola 8. osztálya után 3 évig szakmunkásképző iskolába járt, majd ezt 88