NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

2.1 Az 1945 előtti oktatási rendszer jellemzői és hatása a népszámlálások programjára Az 1945 előtti oktatási rendszerre a 4+8 évfolyamos szerkezet volt a jellemző. Annak ellenére, hogy az alapfokú oktatást biztosító elemi iskolák előbb 6, majd az 1930-as évek végétől 8 osztállyal működtek, a középfokú oktatást biztosító polgári iskolák és a középiskolák az elemi iskolák 4. évfolyamára épültek, és az előbbiek 4 vagy 6 évfolyamos, míg az utóbbiak 8 évfolyamos oktatást nyújtottak. A középfokú oktatás köre az 1920-as évektől fokozatosan bővült. A kisdedóvónő-képző és a tanítóképző intézetek, továbbá a felsőkereskedelmi iskolák, majd a felső-mezőgazdasági iskolák a középfokú oktatás részévé váltak. A felsőoktatásba kezdetben az egyetemek, a jogakadémiák és a hittani intézetek tartoztak és később egészült ki több, korábban szakiskolaként működő intézménnyel (mint pl. a polgári iskolai tanárképző intézetek, gazdasági, erdészeti, bányászati akadémiák stb.). A szakiskolák az oktatás rendszerében külön csoportot képeztek és szakképzettséget biztosítottak, de az iskolai végzettség szintjét nem növelték. A század eleji népszámlálásokba az iskolázottság jellemzői fokozatosan épültek be, és az oktatási rendszer viszonylagos állandósága mellett a kialakított kérdésfeltevés is a részletesebb megfigyelést célozta. így került sor 1941-ben a korábbi két elemi iskolai és három középiskolai szint megfigyelésének osztályonkénti számbavételére, az érettségi mint befejezett végzettség, és már 1930-tól az egyetemi, főiskolai oklevél jellegének tudakolására. Ez a program egészült ki 1949-ben az érettségi, illetve az okle.vél megszerzésének időpontja kérdéssel. Ezzel 1949-ig az iskolai végzettséget tudakoló alapkérdések típusai kialakultak. 2.2 Az 1945 utáni oktatási rendszer jellemzői és hatása a népszámlálások programjára Az 1940-es évek második felében az oktatási rendszer szerkezete megváltozott, és az elmúlt öt évtized alatt mind a képzési célokat tekintve, mind a képzések szintjét illetően több ízben módosult. A változások az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A korábbi polgári iskolák és a gimnáziumok (illetve az ezzel egyenértékű intézmények) alsó 4 évfolyama megszűnt. Kiépültek az egységes 8 osztályos általános iskolák, a középiskolák egységesen 4 évfolyamosak lettek. A gimnáziumok mellett szakmai képesítést is nyújtó középiskolák (technikumok, képzőintézetek) működtek. 82