NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

1.4 A szakképzettségek számbavétele A műveltség kérdésének egyik speciális területe a valamilyen foglalkozás ellátásra felkészítő szakképzettség kérdése. A részben iskolában, részben iskolán kívüli képzésben szerezhető szakképzettségek számbavételére a magyar népszámlálásokban 1920-tól szerepelnek kérdések, ez a téma azonban eddig a népesség-összeírásoknak módszertanilag egyik legnehezebben megoldható kérdése volt. Az 1920. évi népszámlálás csak a szakiskolai végzettség(ek) milyenségét tudakolta, és ez a kérdés közel azonos formában szerepelt az 1930-as, az 194l-es és az 1949-es népszámlálás programjában is. Ezek az iskolák a kornak megfelelő, magas szintű szakképzettséget biztosítottak. Több intézményből a későbbiekben az iskolarendszeren belüli közép- vagy felsőfokú intézmény lett (pl. felső-ipariskola, Állatorvostudományi Főiskola, technikumok). 1941-től az iskolai végzettségtől függetlenül - a foglalkozási kérdések között - be kellett vallani a szakképzettséget (tanult mesterséget) is. Ez a kérdés csaknem változatlanul 1960-ig szerepelt. 1970-ben a szakképzettség jelentőségét felismerve lehetőség volt a szakképzettségi kérdésköT részletesebb vizsgálatára, így a népszámlálás programja jelentősen bővült. A teljes körű adatfelvétel csupán a szakmunkástanuló (tanonc) iskolai bizonyítvány meglétét, a megszerzés évét, illetve az időtartamát kérdezte. Ugyanakkor a népesség 25%-át képviselő reprezentatív felvétel kiterjedt külön a fizikai és külön a rendszeres iskolán kívül szerzett szellemi szakképzettségek meglétének és megnevezésének összeírására is. A foglalkozással azonos vagy közel álló fizikai szakképzettség megszerzésének módja, ideje és időtartama is összeírásra került, és lehetőség volt második fizikai szakképzettség megjelölésére is. Ugyancsak a 25%-os mintában került sor az iskolán kívül szerzett szellemi szakképzettség számbavételére is. 1980-ban a népszámlálási program szűkítését igénylő pénzügyi okok miatt a szakképzettség számbavétele is korlátozott volt. Csupán két szakmunkás-bizonyítvány (megnevezésének, a megszerzés módjának és évének) megjelölésére volt lehetőség. Több bizonyítvány megléte esetén elsőként a foglalkozáshoz legközelebb állót, másodikként az 1960 után szakmunkásképző iskolában szerzett szakképesítést kellett megjelölni. A megszerzés módjára a következő három válaszlehetőség volt: a szakmunkásképző (tanonc-) iskolában - szakközépiskolában - egyéb módon. A szellemi szakképzettségek összeírására nem került sor. 1990-ben a szakképzettséget tudakoló kérdésre csak a népesség egyötödére kiterjedő reprezentatív adatfelvétel terjedt ki. 78