NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN / Tanulmányok (1998)

Csizmazia Károlyné - Varga Alajosné: Az iskolázottság és a szakképzettség mérése a népszámlálási program keretében

Itt kell megjegyezni, hogy a népszámlálás adatait felhasználók egy része az írni-olvasni tudás minőségének számbavételét várja el a népszámlálástól (vagyis azt a tényt, hogy valaki el tud-e olvasni, vagy le tud-e írni valamilyen egységes szöveget). A népszámlálások összeírási rendszere erre nem alkalmas, ezt külön felvételekkel lehet vizsgálni. Bár az iskolai oktatásban való részvétel a fiatal korosztályok számára közel teljes körű, és az iskolába nem jártak száma elenyésző, ugyanakkor társadalmi szempontból az írni-olvasni tudás kérdése mindaddig nem hagyható el, amíg egy-egy korosztályból közel ezer fiatal egy osztályt sem végzett. Társadalmi hovatartozásuk, körülményeik elemzése csak a népszámlálások egyéb adataival összefüggésben valósítható meg, az írástudatlanság felszámolására irányuló intézkedések ezen információk alapján hozhatók meg. Az írni-olvasni tudásra vonatkozó adatokat 1960-ig valamennyi népszámláláskor feldolgozták és a megjelent kiadványokban közölték, a későbbi népszámlálások a „0 osztályt végzetteket, illetve az „iskolába nem járt"-akat az iskolai végzettség önálló kategóriájaként dolgozták fel és tették közzé. 1.2 Az elvégzett osztályok számának mérése A 19. század második felében az iskolai oktatás kiszélesítésére hozott intézkedések - a népiskolai hálózat kiépítése, új középiskolák létesítése, a tankötelezettség törvényi előírása hatására a fiatal korosztályok növekvő hányada járt iskolába, végzett legalább néhány osztályt, és egyre nagyobb számban szereztek középiskolai vagy ennél magasabb iskolai végzettséget is. Emiatt az írni és olvasni tudás vizsgálata a 20. század kezdetén a műveltség mérésére már nem volt elegendő. Ettől kezdve a népszámlálások iskolázottságra irányuló kérdései az elvégzett osztályok számának megfigyelésével bővültek. Bár ez a mutató a demográfiai és egyéb tényezők függvényében egyénenként nagyon eltérő tartalmú ismereteket jelent, a statisztikai kifejezés szempontjából a legegyszerűbben jellemzi a képzettség mértékét. Az 1910-es, az 1920-as és az 1930-as népszámlálás öt csoportban mérte az elemi és a középiskolában elvégzett osztályok számát: a középiskola 8., 6., 4. osztályának, illetve az elemi iskola 6. és 4. osztályának kategóriái szerint. A két csoport közötti magasabb osztályt végzetteket az alacsonyabb osztályokban számolták el. 1941-ben és 1949-ben a válaszadási lehetőség oly módon bővült, hogy minden egyes elvégzett évfolyam jelölésére lehetőség volt a közép(középfokú) iskolákban és az elemi vagy népiskolákban. 1960-ban, 1970-ben és 1980-ban beírható volt az elvégzett legmagasabb osztályszám minden oktatási fokozaton (a felsőfokú oktatás74